A kajszirügyek nagy része belehalt a tavalyi nyárba a Homokhátságon
Borítókép: 123rf.com illusztráció
A kajszi virágrügyei korán, március közepe táján bontották szirmaikat. Azzal egyidőben sarki levegő nyomult a Kárpát-medencébe, s a hajnali fagyok megtizedelték a termést. A határszemléken azonban azt tapasztalják a gazdák, hogy a veszteség idén kevésbé írható a hideg rovására. A kajszifák eredendően lényegesen kevesebb virágot bontottak annál, ami elvárható tőlük. A tavalyi aszályban minimális tápanyaghoz jutottak, meggyengültek, elégtelen volt a nyár végi rügydifferenciálódásuk.
– A hajnalonként mínusz 4–5 fokra lehűlt levegő más években súlyosabb károkat okozott. Utóbb valószínűleg a levegőben lévő több párának volt annyi hőtartaléka, amely megóvta a virágok jelentősebb részét. A gyér virágzás egyértelműen a szárazság következménye. Akik nem tudtak öntözni, ültetvényeikben a faállomány kisebb-nagyobb része el is pusztult – summázta tapasztalatait Füle Zoltán nagykőrösi gyümölcstermesztő. Viszont, akiknek Füle Zoltánhoz hasonlóan lehetőségük volt a gyümölcsösök megöntözésére, nagy erőfeszítéssel úgy-ahogy meg tudták menteni a növényeiket.
– Gazdaságunkban egy öt hektáros idős, homoktalajon lévő kajsziültetvény tavaly viszonylag jól termett. A nyáron úgymond csak az utolsó pillanatokban tudtuk megöntözni, ezért kevés rügyet hoztak azok a fák. A másik kajszitelepítésünk valamivel jobb képet mutat. Kötöttebb talajon él, lajtos kocsival hordtuk rá a vizet, de az nem pótolta eléggé az elmaradt csapadékot. Kellő nedvesség híján kevés tápanyaghoz jutottak a növények, ezért most sok mozdulatlan, alvó rügyet hordoznak az ágak. A meggyfák termésének egy része szintén kárba ment. Tavaly a fákon hagytuk a szárazság miatt elaprósodott szemeket, ám azok annyira megterhelték a szomjas fákat, hogy ágak, sőt egész törzsek száradtak el – mondta.
A homokhátsági gazdaságokban főleg a cseresznye és az őszibarack ígérete vigasztalja most a termesztőket. E két gyümölcsfaj is hamarosan szirmokat bont. A Füle birtokon úgy tűnik, az intenzív termesztésű öntözött cseresznye, továbbá a kevés őszibarackjuk a kajszinál kevesebb kárral vészelte át az aszályt. Erre utalnak a rügyekkel jól berakódott ágak. A termésről azonban még senkinek sem lehet bizonyossága. Március vége és április gyakran pusztít e vidéken a fagyokkal. Füle Zoltán szükség esetén szélgéppel próbálja megmenteni a gyümölcsöt.
– Ültetvénytámogatási pályázat keretében jutottunk hozzá a berendezéshez. Hatékonyan dolgozik, amikor az alsó, fagyos légréteg fölött a magasban pozitív a léghőmérséklet. A 11 méteren forgó széllapátok mintegy öt hektár gyümölcsös fölött forgatják a talajszintre a melegebb levegőt. Tudomásom szerint jelenleg talán 25 ilyen gép működhet az országban, de egyre terjednek. Közvetlenül is lehet a telepítésükre pályázni. A hat hengeres, 160 lóerős diesel motorja ugyan csaknem 25 liter gázolajat fogyaszt el óránként, de így is a legolcsóbban üzemeltethető fagyvédő technika – írta cikkében a megyei hírportál.
