Helyi hírek 2023. április 7. 13:00

„A lelkem bolgár, a szívem magyar” – In memoriam Gencso Hrisztozov (1940-2023)

„A lelkem bolgár, a szívem magyar” – In memoriam Gencso Hrisztozov (1940-2023)
Gencso Hrisztozov írót, költőt, műfordítót – aki Bulgáriában született – 2023. március 31-én helyezték örök nyugalomba Haszkovóban. Haláláról a Magyar Nemzeti Írószövetségtől és kiskunfélegyházi barátjától, Tarjányi Évától értesültünk mi félegyháziak. Családja az elmúlt év augusztusában vitte haza, mert már nagyon beteg volt. Gencso Hrisztozov azért költözött Magyarországra, hogy még tökéletesebben megtanulja a nyelvünket. Hogy tovább tegye a magyarok szolgálatát. Ő volt a legnagyobb bolgár-magyar.

Bede Anna fordításában olvashatjuk egyik szép versét Magyarországról:

És újra itt az idő, lobbantanom ugyanazt a lángot,
amelyben ifjúságom elparázslott.
S az ismerős kengyelbe szállnom,
vágtatni át a szivárványon,
hogy szeles égi tűzben ugyanazt a csillagos visszhangot űzzem:
a dicsőséget és a szabadságot.

Pogányok és Dózsa parasztjai! 
Szegény kurucok, bujdosó vezérek! 
Meghajolok, hogy földetekre térek!
Fű-suttogás, gémeskutak jaja,
nap s hold lovasainak robaja,
szenvedélye hevítsen, véremben melegítsen!

Büszke, szomorú dalaitok
serkentsenek, ha felkelek.
Őrködjem áhítattal elmúlt s jövendő sorsotok felett! 

Kósa Csaba író így írt róla: ”Irodalmunk, nyelvünk szerelmese, nagy költőink, íróink magas színvonalú tolmácsolója, önzetlen népszerűsítője. Ő fordította bolgár nyelvre Sánta Ferenc novelláit és két regényét. Amikor annak idején, ifjú emberként elolvasta a Sokan voltunkat, bűvkörébe vonta őt az elbeszélés. Akkor határozta el, hogy megtanulja a nyelvünket, és szolgálatába szegődik a magyar irodalomnak. Fordított aztán Nagy Lászlótól, Utassy Józseftől, Ratkó Józseftől, és ő ültette át bolgár nyelvre Sinka István Fekete bojtárát is”.


Fotó: Félegyházi Közlöny, 2009. január 30.

Kiskunfélegyházán mély barátság kötötte Falu Tiborhoz, aki a Félegyházi Közlöny 2009. január 30-i számában írt kettejük találkozásáról. Arról, hogy Falu Tibor már régóta ismeri Hrisztozov versesköteteit, műfordításait, de vele még nem találkozott. 2009. november 26-án a városi könyvtárban létrejött e találkozó, amelyen személyesen megismerhette a félegyházi közönség Gencsot. E találkozóról írt Magyar dal – bolgár ecsettel címmel Falu Tibor. Ezután egy verset is  írt Gencso Hrisztozovnak:

Falu Tibor: Csillagokba kapaszkodtál

Gencso, Rodopeben csillagokba kapaszkodtál.
Csillagok vittek messzi tájra, meggyalázott szent hazánkba.
Tiszaparton fut el az ég,
Fuss, fuss Te is a habokkal,
Nézzed, hogy surran a folyó,
Fodrot vet a Tisza, anyánk vize.
Ha vihart kavar az ég
A szelek hűsítik homlokod,
Verslábakkal, töprengéssel telt homlokod.
Ugye maradsz velünk rab legénynek,
Világtó fényes égnek
Szabadító Messiásnak,
Velünk küzdő harcostársnak.

Műfordítói és a magyar kultúra terjesztésében végzett munkájáért Artisjus-díjat, 1996-ban Berzsenyi-díjat, 2002-ben Bethlen Gábor díjat, 2014-ben Ratkó-díjat kapott. Tagja volt a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Nemzeti Írószövetségnek. 2011-től élt Kiskunfélegyházán, ahol Tarjányi Éva mindenben segítségére volt. Az Írószövetség elnöke, Madár János Tiszadobon egy emlékszobát tervez Gencso Hrisztozov számára, ahol 13 évet dolgozott.

Emléke sokakban él Kiskunfélegyházán.

Kállainé Vereb Mária
ny. könyvtárigazgató
             

Kövessen minket a Facebookon is!