Titkok a levéltárból – Puky József háza
Rendkívül gazdag műgyűjteményét a kortársak csodálták. A régészeti leletek, numizmatikai tárgyak, kerámiák, ötvöstárgyak, fegyverek és festmények mellett papírrégiségeket is gyűjtött. Így például Kada Elek kecskeméti polgármester ajándékaként birtokolt egy Katona József-kéziratot. Városunk szempontjából kiemelendő a néprajzi tárgyanyag, amely majdnem teljes egészében Félegyháza környékéről származott (fokosok, ostorok, borotvatokok, subák, kulacsok). Puky célja azonban nem saját gyűjteményének gyarapítása volt, hanem a köz szolgálata: adományozott a kiskunfélegyházi, a miskolci és a debreceni múzeumoknak is.
Közel állt a múzeumügyhöz: ő fogalmazta a Kiskun Múzeum alapszabály-tervezetét. A Félegyháza környékéről gyűjtött néprajzi anyag mégsem ide került, a több ládányi műtárgyat 1905–1908 között Kassára szállították, ahol a Felső-magyarországi Rákóczi-múzeumban külön teremben mutatták be. Erről tudósított Madarassy László a Félegyházi Hírlap 1907. július 14-én megjelent hasábjain. Puky József 1907-ben lemondott félegyházi tisztségeiről (köztük a múzeumi igazgatósági tagságról), élete végére ő maga is Kassára költözött, ott is hunyt el.
Kiskunfélegyházához kötődő életszakaszának emlékét egy értékes, neoreneszánsz stílusú épület őrzi a Holló Lajos utca 23. szám alatt. Hoffer Terézia testvérei, József és Imre egy budapesti építészt, Ziegler Gézát kérték fel családi házuk tervezésére: Imre 1898-ban a Petőfi-tér 2. szám alatti, József 1907-ben a Pázmány utca 6. szám alatti épület terveit rendelte meg tőle. Ezért nem meglepő, hogy Ziegler készítette sógoruk, Puky József házának terveit is. A tervrajzot az építési engedély iránti kérvénnyel együtt 1900. március 26-án adták be. A telek szabályozási vonalát Mihálovits Jenő városi mérnök 1900. május 1-én kelt térrajzában tüntette fel. A ház egy év alatt felépült, a lakhatási engedélyt 1901. január 31-én adták ki.
A teljes építkezés kivitelezője Ujszászy János építőmester volt. A Petőfi Sándor utcára néző, ma is álló, de átalakított melléképületeket már nem Ziegler, hanem ő tervezte. Ezek tervei kicsit később, 1900. április 9-én készültek el.
A Puky-ház arányos főhomlokzattal és szecessziós növényi ornamentikájú kovácsoltvas kapuval nyílik a Holló Lajos utcára. Az L alaprajzú épületnek egykor kovácsoltvas korláttal, pillérekkel és oszlopokkal tagolt nyitott folyosója nézett az udvar felé. Ziegler kifinomult, neoreneszánsz homlokzatát két oldalrizalit tagolja, amelyeket fióktetők és tetődíszek tettek hangsúlyosabbá. Az államosítást követően a házon jelentős átalakítások történtek, de az eredeti jelleg az eltűnt részletek ellenére is felismerhető. A homlokzatot kőporral vonták be, így a tagozatok eredeti, éles kontúrjai elvesztek. Az épület legutóbbi felújítása során a déli épületrészt újabb réteggel vonták be, így az építészeti formák még inkább elmosódtak.
Brunner Attila
