Elfagyott gyümölcsfavirágok – lesz-e idén kajszi?

Az elmúlt hetek kedvezőtlen időjárása, a hajnali komolyabb fagyok sokunkat aggodalommal töltöttek el. A gazdák, a nagyüzemi kertészetek, a gyümölcsfával rendelkezők, de azok a városlakók is, akik pusztán jó áron szeretnének a szezonban lédús kajszibarackhoz jutni, azért fohászkodtak, hogy az idei tavaszunk fagykártól mentes legyen. Április 6-án, hajnalban országszerte fagyott: északon -7 fok alá csökkent a hőmérséklet, térségünkben -5, -6 fokot mértek.

A fagykárról, a védekezés lehetőségeiről és azok gyakorlati használatáról Kis Miklós okleveles élelmiszer- és kertészmérnököt, mérnöktanárt kérdeztük.

– Miért jelentősek a fagykárok manapság a korábbi évtizedekhez képest?

– A probléma alapvetően az, hogy a téli időszak nagyon enyhe, egyszerűen nincs hosszú, egybefüggő, hideg periódus, mint régen. Emiatt a nyugalmi állapotból hamarabb felébrednek a fák. Nem lehet, vagy nagyon nehéz visszafogni a gyümölcsfákat. Hamarabb indulnak meg a virágrügyek, amelyeket egy komolyabb tavaszi fagy könnyen megtizedelhet. Mélyebbek, és sűrűbben fordulnak elő a tavaszi mínuszok, mint korábban, és ez nagy pusztítást tud végezni. Lassan a klímánk teljesen megváltozik. Magam is tapasztalom, hiszen őszibarack, kajszibarack és birsfáim vannak, a kajsziból csupán 4-5 évente van jelentősebb mennyiség. Kis Ferenc kertészmérnök kollégámmal egyeztettem, aki elmondta, hogy április 6-án hajnalban -4 fokot mértek a városhatárnál, aminek eredményeképpen sajnos a korai kajszifajták virága szinte 100 százalékig elfagyott. Vannak kései, fagynak ellenállóbb kajszifajták, azok talán még menthetők, de az biztos, hogy kevesebb lesz az őszibarack és a szilva is idén.

– Mi történik konkrétan fagyok esetén?

– Kétféle fagyról beszélhetünk: szállított és kisugárzási fagyról. Előzőnél elmondható, hogy hideg légtömeg beáramlása miatt kiszorul a korábbi meleg levegő, és ha jelentős légmozgás is kíséri, akkor sajnos a fagyvédelmi módszerek hatástalanok. Utóbbi elsősorban felhőtlen égbolt és alacsony páratartalom esetén fordul elő, jellemzője a szinte tökéletes szélcsend. Ilyenkor a földfelszín sokkal több hőenergiát sugároz ki, mint amennyit a nap átadott. Csak az alsó néhány méternyi légréteg hűl le kritikusan, a fölötte lévő (5-20 méteren) a levegő jóval melegebb. Ez hegyes, dombos vidékeken látványos, ahol a nehezebb fagyos levegő lefolyik a völgyekbe (fagyzug), így a feljebb elhelyezkedő ültetvények megússzák a fagykárt. Ezt a jelenséget hívják inverziónak.

– Hogyan lehet védekezni a fagykárok ellen?

– Vannak passzív és aktív módszerek. Passzívan védekezhetünk azzal, ha például megfelelő termőhelyet választunk, fagytűrőbb példányokat telepítünk, jéghálót, esővédő fóliát vagy virágzáskésleltető vegyszereket alkalmazunk. Aktívan védekezhetünk légkeverőkkel, füstöléssel, ködösítéssel, fagyvédelmi öntözéssel, ültetvényfűtéssel vagy fagyvédelmi gépekkel.

Egy bevált és alkalmazott módszer, akár kiskertekben is a virágzáskésleltetés. Ezt úgy érik el, hogy fehérre meszelik a fák törzsét. Ennek a módszernek a lényege, hogy a világos fatörzs visszaveri a nap fényét, így később indul meg a növényben a nedvkeringés.

Aktív módszerek közé tartozik a füstölés. Ezzel gyakorlatilag egy olyan „felhőt” képezünk, ami egyfajta paplanként védi és melegen tartja a növényünket. Olyan védelmi burkot képez, ami nem engedi magasan felszállni a talajból a hőt. Lakott területen ez a módszer nem ajánlott.

Ültetvényfűtéssel is védekezhetünk a fagy ellen, például paraffingyertyával. Itt a melegítés a lényeg, a nagyméretű gyertyák gyakorlatilag fűtik a növények közötti levegőréteget. Hátránya, hogy nagyon drága, több millió forint hektáronként.

Bevált módszer még egy magyar találmány, amit ködsárkánynak hívnak. Itt a füstölést és hőközlést úgy oldják meg, hogy a szalmabálát egy traktor vontatta kazánba helyezik, majd meggyújtják azt, és a sorok között közlekedve a gép füstöt és párát bocsát ki, így nyújtja a védelmet.

A kiskertekben inkább a fagyvédelmi öntözést javaslom, ami szintén az aktív módszerek közé tartozik. Ebben az esetben a kertbe telepített szórófejet éjjel, amikor a 0 fokot eléri a hőmérséklet, be kell indítani és a vizet ráfagyasztani a virágokra. A jégképződés fizikai jelenség, hőtermelő folyamat. Ez az, ami megvédi a rügyeket. Fontos, hogy ilyenkor olvadásig folyamatosan kell a vizet engedni rá, mert csak így lesz eredményes a védekezés. Hátránya lehet, hogy sok vizet használ a módszer, valamint a rárakodott jég letörheti a virágokat, ágakat is.

– Minden esetben használnak ezek a módszerek?

– Ezek a módszerek -5,-6 fokig működőképesek. Ha ennél hidegebb van, és légmozgás is párosul hozzá, akkor eredménytelen lesz a védekezés.

– Milyen egyértelmű jelei vannak, hogy fagykár érte a növényt?

– A fagyáskár már egy-két nap múlva látható a virágon. Úgy győződhetünk meg róla, hogy megnézzük a virág belsejében a bibét, vagy a növekvő termést. Ha zöld a közepe a virágnak, akkor jó eséllyel megmenekült, viszont ha barnás, feketés színű, akkor elhalt, megfagyott. A kajsziknál jelenleg sajnos 60-80 százalékos idén a fagyás.

– Mi lehet a hosszútávú megoldás?

– El kell gondolkodni más gyümölcsfajok termesztésében, és elfogadni azt a tényt, hogy a kajszi lassan nem a mi klímánkra való gyümölcs. Furcsa módon például Kanada egyes részein sikeresen termesztik a kajszibarackot, mivel az évszakok ott élesen különválaszthatók, és nem csapják be a növények bioritmusát. Nem biztos, hogy a jövőben a régi fajtákban kell gondolkodni, nagyon sok új gyümölcsfajtát nemesítenek, amelyek a fagy és betegség ellen is ellenállóbbak.

A magam részéről reálisan látom a jövőt. Új facsemetéket vásárolok, telepítek, próbálom felvenni a ritmust a változással. Keresem az alternatívákat, hiszen egy mérnök mindig kísérletezik. Ezt a munkát olyannak nem ajánlom, aki máról holnapra várja az eredményt. Itt türelemre van szükség. Ez a tevékenység erre is tanítja az embert, és pont ez a szép benne. Egy gyümölcsfánál a következő öt-tíz-tizenöt évre tervezek, és bízom a legjobbakban.

Z. A.