Nem csak az időjárás sújtja a mezőgazdaságot
– Hogyan termelitek és értékesítitek a szamócát?
– Bakháton termeljük csepegtetéssel fóliában és szabadföldön. A szüret május elején indul és öt hétig tart. Az idei évben termelt szamócát előző év augusztus-szeptemberében palántáljuk, azaz a növénnyel tíz hónapon át foglalkozunk. Ez magában foglalja a növényvédelmet, tápanyagellátást, növényápolást, valamint a fagyvédelmet takarással. Többféle fajtával foglalkozunk. Klasszikus korai az ízletes Clery, későbbi a nagy szemű és mézédes Asia. Zamatos és nagy szemű fajta a Jolly, amiből nagyon finom a lekvár is. A szamóca mellett karalábét, cukkinit termelünk, ezeket ősszel a kápia paprika egészít ki. Munkánkat a növényvédelemben és a tápanyaggazdálkodásban szaktanácsadók segítik. Mi is – a legtöbb termelőhöz hasonlóan – alapvetően a nagybani piacokon értékesítünk kiskereskedőknek, nagykereskedőknek, esetleg felvásárlóknak. A legnagyobb termelők közvetlen multibeszállítóként árusítanak. Az utóbbi két értékesítésnél már minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazni. Az exportálást általában felvásárló cégek végzik. A nagybani piacokra járnak a környező országok kereskedői is, mint ahogy a Budapesti Nagybani Piacon is vannak kereskedők Ausztriából, Szlovákiából, Romániából.
– Milyen körülmények hatnak jelenleg legerőteljesebben a hazai mezőgazdaságra?
– A magyar mezőgazdaságot tavaly jelentős aszály sújtotta. A több hónapon át tartó csapadékmentes időszakot erdőtüzek tarkították, de a szántóföldi kapásnövények is nagyon szomorú képet mutattak. A termés mennyiségén és minőségén is megmutatkoztak a nagy szárazság hatásai, amit a lakosság is érzékel a boltok pénztárainál. Ősztől csapadékosabb időszak jött, ez lehetővé tette, hogy viszonylag időben tudjanak magágyat előkészíteni és vetni a gazdák. A téli és az eddigi tavaszi hónapokat is a csapadék jellemezte, erre nagy szüksége van a földeknek, hogy fel tudjanak töltődni vízzel a hosszú aszály után. A vetések most ígéretesek, de a jó terméshez szükség van a további csapadékutánpótlásra is. Az enyhe tél kedvezett a rezsiszámláknak, de a kártevőknek is. Tartós hideg hiányában gond nélkül átteleltek, ezért fokozottan kell figyelni a kártevőnyomást is. Az aszály egész Európát, benne hazánkat is súlyosan érintette, és ez a jövőben is komoly gondot jelenthet. Már a 70-es 80-as években az Alföld és benne a Homokhátság sivatagosodni kezdett. Az a sajnálatos tény, hogy több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, elfogadhatatlan! Így ugyanis a saját vízkészleteinket csökkentjük, végül pedig élhetetlenné válik életterünk. Ez a jelen problémája, amit elsősorban döntéshozóként, szakemberként, de magánemberként is felelősséggel meg kell oldani, mégpedig minél hamarabb, ugyanis már a rövid távú jövőben mindannyiunkat érint.
– Lehetséges alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez?
– Az aszályt évről évre megszenvedik a kertészetek is. A meleg nyári hónapokban nem csak az emberek bőrét, a növények szöveteit is égeti a nap. Ezért több nyári szabadföldi zöldséget árnyékolás mellett, melegágyakban – köznapi nevén fóliasátrakban – célszerű termelni, ahol könnyebb biztosítani a megfelelő klímát, például légköri aszály idején. Így tehát az elmúlt tíz évben a fóliás termelés szinte mindenhol növekedett. Az esőztető öntözés, vagy fölső locsolás mellett – ahol lehetséges – a csöpögtető öntözést használják a termelők, ami célzottan a növény tövéhez juttatja a vizet, ezért takarékosabb. Mivel sok a kártevő, terjednek a különféle rovarhálók. Ezekkel a fóliasátrak szellőztetőnyílásait védjük a bogaraktól. Emellett a biológiai növényvédelem is fokozottabban terjed, népszerűbbé válik.
– Mi a helyzet az értékesítéssel?
– A párommal a Budapesti Nagybani Piacon értékesítünk. Mind a termelői, mind a kereskedői oldal öregedő korfát mutat. Azaz, évről évre fogynak a termelők. Kevés az új arc a kereskedők között is. Ezért nagy a súlya az eladói-vevői kapcsolatoknak, a telefonos egyeztetésnek. Jelentős az importnyomás, azaz a magyar terméknek szezonjában is versenyezni kell a külföldi áruval. Éppen ezért a minőség elsődleges, de fontos az oda-vissza jó ár is. Megfigyelhető, hogy az emberek szeretnek termelői kispiacokra járni, ahol viszont a kistermelők mellett a mások áruihoz és import árukhoz olcsón hozzájutó viszonteladók – más szóval nepperek – is megtalálhatók. A nagybani és a termelői kispiacok is folyamatosan versenyeznek a multinacionális nagyáruházak zöldség-gyümölcs kínálataival.
– Milyen hatással van az aktuális gazdasági helyzet a termelésre?
– Az utóbbi három-négy év gazdasági változásai a termelést is érintették. Az emelkedő inputanyag-árak (műtrágya, növényvédőszerek, vetőmagok, energiahordozók) miatt emelkedett az áruk önköltsége, ez pedig átgondoltabb termelést hozott. Az emberek igyekeznek annyit termelni, amennyit felvesz a vevőkörük. A szén és a gáz áremelkedése véleményem szerint a fűtött termelést befolyásolja, időben csúsztatja egy-két héttel a melegebb időszak felé. Visszafogja a termelést a munkaerőhelyzet is, mert egyre nehezebb megbízható munkaerőt találni. Kevés az ifjú kertész a korábbi Fiatal Gazda Támogatások ellenére is, a fiatalok pedig nem akarnak tartósan mezőgazdasági munkát végezni. Számukra nem vonzó ez a pálya, így van, ahol teljes gazdaságokat számolnak fel utódlás hiányában.
V. B.
