Közös tulajdon lesz a társasházi lakás – a szakértő tisztázta a helyzetet
Fotó: illusztráció
A Világgazdaság cikke szerint egyetlen nap alatt már több mint ötezren osztották meg a Facebookon azt a bejegyzést, amely eszerint hamarosan 4,5 millió társasházi lakástulajdonos veszítheti el tulajdonosi státuszát és rendelkezési jogát magántulajdona felett, és nem szólhat majd bele a társasházak döntéshozatali folyamatába annak következtében, hogy 2023. július elsején hatályba lép egy erről szóló törvénymódosítás. Miután villámgyorsan terjed a szöveg a közösségi hálón, a Világgazdaság szakértőhöz, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének alapító elnökéhez, a jogi végzettségű Bék Ágneshez fordult a híresztelés valóságtartalmát firtatva.
Bár a Facebookon terjedő felvetés teljesen valószerűtlen, pontosan hivatkozik a vélt veszélyforrására. Nevezetesen a 2021. évi XCII. törvény a 2. § (4) bekezdés 11. pont, a 101. § (2) bekezdésre, 102. § (1) bekezdésre, amely jogi személyként nevezi meg a társasházakat.
Az ezrek által megosztott bejegyzés szerint a törvény a társasházakat kötelezni fogja arra, hogy jogi személlyé alakuljanak. Ha ezzel még nem tud mit kezdeni a gyanútlan olvasó, a további (téves!) érvelés már súlyos következményeket vet fel. Az eredeti posztban közzétett megfogalmazás szerint ugyanis „ez azzal fog járni, hogy a lakók (ebbe mindenki beletartozik, aki saját tulajdonú lakásban él) alapításkor beadják a lakásukat a társasházi vagyonba (éppen úgy, mint kft.-alapításkor beteszed a törzstőkét a saját megtakarított vagyonodból). Ennek az a következménye, hogy onnantól kezdve a lakás nem a te tulajdonod lesz, hanem a társasházé, így te csak használati joggal fogsz rendelkezni!”
A szakértő sietett leszögezni, hogy a hivatkozott törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást. Valóban változik tehát a társasházak nyilvántartásba vétele, amelyet eddig kizárólag az ingatlannyilvántartás végzett, de ez az előírás inkább jó, mint rossz, konkrétan a társasházi lakástulajdonosokra semmilyen káros következménye nem lesz, az ingatlan-nyilvántartást nem érinti a törvénymódosítás – közölte Bék Ágnes.
A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy a közös képviselője. Korábbi példaként említhető, hogy a lakásszövetkezetek már eddig is jogi személyként voltak nyilvántartva, és a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit.
Egyszerűbb lesz a társasházi döntéshozatal és a döntések végrehajtása
Ez határozottan előnyös lehet a közös tulajdont érintő döntéseknél – mondta Bék Ágnes. Jelenleg ugyanis rendkívül bonyolult, hosszadalmas és gyakorlatilag kivitelezhetetlen és végigvihetetlen procedúra egy tetőtér értékesítése, amikor minden egyes tulajdonossal egyenként, sőt, tulajdonosváltozás esetén a résztulajdonra vonatkozóan is rendelkezni kell például házmesterlakás esetében. Nagyon komoly elmaradások vannak az ingatlan-nyilvántartás rendezésében, miközben sok ház tetőterét, pincehelyiségeit, üzleteit értékesítették az elmúlt évtizedekben, de azok egy részének földhivatali bejegyzése és albetétesítése rendezetlen, éppen az eddigi adminisztrációs nehézségek miatt.
A társasházi szakértő több jót remél a változástól, hiszen egyszerűsíti az eljárásokat, a társasházi közgyűléseken született döntések végrehajtása egyszerűbbé válik, mert a jogi személyiséggé váló társasháznak lesz felhatalmazott, a jogügyletekben is önállóan eljárni képes képviselője. Mindez azonban nem érinti a magántulajdont, a társasházakat, illetve a társasházi lakásokat, az albetéteket és a közös tulajdonú részeket továbbra is és változatlanul a földhivatalok tartják nyilván, továbbá a társasházakról szóló törvény is érvényben marad, amely a tényleges működési szabályokat tartalmazza.
A törvény végrehajtási rendelete még nincs meg, de az a tulajdonviszonyokat semmilyen formában nem érinti – szögezte le Bék Ágnes. A társasházi törvény módosítása is napirenden van, arra év végén kerülhet sor a jelenlegi információk szerint, és annak is a társasházi élet egyszerűsítése, transzparenssé tétele, a döntések és folyamatok életszerűbbé tétele a célja.
