Titkok a levéltárból – Móra Ferenc apósának haláláról

Móra Ferenc már kisgyermek kora óta segítette szüleit: az egyik szomszédban bölcsőt ringatott, a másiknak a szamarát legeltette, a szabónak segített fércet fejteni. Mindezekért cserébe csicsókát vagy pattogatott kukoricát kapott. Később a tehetséges diák a jómódúak gyengébben tanuló gyermekeit oktatta, így biztosította tanulmányait. Először Ring Pál vendéglős fiát, Lászlót, majd Walleshausen Gyulát korrepetálta. Ekkor ismerte meg Gyula szépséges húgát, Ilonkát, akit öt év jegyesség után 1902. július 14-én, Kiskunfélegyházán vett feleségül a Szent István Templomban.

Az irodalomtudomány és a helytörténetírás eddig nem tudta tisztázni Móra apósa, Walleshausen János halálának körülményeit. Nincs nyoma sem a helyi halotti anyakönyvekben, sem az akkor megjelent helyi újságokban, cím szerint a Félegyházi Hírlapban, valamint a Félegyháza és Vidéke lapban. A Móráról szóló életrajzokban sem olvashatunk erről. Az biztos, hogy Félegyházán az Alsótemetőben Kanizsai Nagy Ferenc családi sírboltjában temették el, hiszen házastársa, Kanizsai Nagy Mária, Ferenc lánya volt. A síremléken Walleshausen János neve alatt 1849 és 1888 évszámok láthatóak.

Gyula életét követve sikerült kideríteni, hol és mikor halt meg édesapja, Walleshausen János. Gyula a kiskunfélegyházi városi katolikus algimnáziumban kezdte meg tanulmányait 1887 szeptemberében. Az intézmény anyakönyvében ekkor gondviselője édesapja, akinek neve mellett a meghalt szó olvasható, tehát a síremléken feltüntetett 1888-as év hibás. Az orvosi diplomát szerzett Gyula első házasságát Baján kötötte 1905. június 3-án a nála 9 évvel fiatalabb bajai Csihás Flóra Blanka Katalinnal.

A házassági anyakönyv bejegyzése szerint atyja, néhai Walleshausen János fodrász iparos lakhelye Csongrád. A csongrádi római katolikus halotti anyakönyv szerint 1886. augusztus 31-én fulladt vízbe Csongrádon. A településen nem működött helyi lap, a tragédiáról a Szentes és Vidéke szeptember 11-i száma írt. A síremléken lévő 1849 születési évszám is téves, hiszen ekkor testvére, Teréz jött a világra. Jánost, aki a családban másodszorra kapta gyermekként ezt a keresztnevet, a félegyházi Sarlós Boldogasszony Templom anyakönyve szerint 1847. április 18-án keresztelték meg.

Ezeknek az adatoknak a megtalálásával tisztázódott néhány homályos részlet a Móra-életrajzban. Az iratok átnézése közben a vezetéknév többféle változatával találkozhatunk. A kereszteltek anyakönyvében Gyula nagyapja, János édesapja Vallenshauser Antal. Gyula születésekor az édesapa nevét Vallenszhauzer János alakban rögzítik az anyakönyvben. Gyula a házassága megkötésekor már a Walleshausen névalakot használja. A cikk írásakor felmerült az a kérdés, vajon Walleshausen Jánost nevezhetjük-e Móra Ferenc apósának. Valószínűleg életükben nem találkoztak egymással. Móra mindössze 7 éves volt, amikor Walleshausen elhunyt. Természetesen nem lehetett részese lánya házasságkötésének sem. Aki tud az ilyen esetre vonatkozó szabályról, keresse meg a sorok szerzőjét.

Seres Judit