Titkok a levéltárból – Tassy Hermina, Szerelemhegyi Károly polgármester felesége
Hermina 1872-ben született, apja Szolnok megyében lévő, Gyalu-pusztai birtokán, így Kunszentmártonban anyakönyvezték. Hermina – bátyjával és négy húgával együtt – korán árvaságra jutott, édesanyjuk 1882-ben, édesapjuk 1883-ban hunyt el. A kislány polgári iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte, az ottani zenedének is szorgalmas tanulója volt. Kalocsán, az iskolanővérek intézetében 1890-ben szerzett elemi iskolai tanítónői oklevelet. Egy ideig működött a Kiskunfélegyházán 1887 és 1892 között fennállt magánjellegű polgári leányiskolában, itt főleg művészeti tárgyakat – rajzot, éneket, kézimunkát – tanított. 1892-ben jegyezte el őt dr. Szerelemhegyi Károly, félegyházi jogügyi tanácsos, lapszerkesztő. Még abban az évben házasságot kötöttek a helyi Szent István Templomban. Frigyüket öt lánygyermekük születése aranyozta be. Időközben, 1897-ben Szerelemhegyi Károlyt megválasztották Kiskunfélegyháza polgármesterévé, aki e tisztségében sokat tudott tenni a városi leányoktatás színvonalának emeléséért. Tárgyalásokat kezdett a kalocsai iskolanővérek főnöknőjével, Franz Mária Teréziával egy Félegyházán alapítandó zárdaiskola ügyében. Bár a nővérek addig csak a kalocsai egyházmegye területén működtek, Szerelemhegyi polgármester kedvéért fontolóra vették, hogy megtelepedjenek a váci egyházmegyében, azaz városunkban is. Bizonyára sokat nyomott a latban, hogy Szerelemhegyiné Tassy Hermina annak idején a nővérek intézetében szerezte oklevelét, továbbá az is, hogy húga, Júlia ebben az időben már Tassy Mária Prudencia néven az iskolanővérek társulatának tagja volt, és a kalocsai elemi iskolai tanítónőképzőben oktatott magyart, történelmet, németet és szépírást. Sőt, feltételezhető, hogy Tassy Júlia még világi tanítónőként az 1896/97-es, valamint az 1897/98-as tanévben a félegyházi községi polgári lányiskolában dolgozott, így saját személyes tapasztalataival is segíthette a város és a szerzetestársulat együttműködését. Részben tehát a Tassy-család kapcsolatainak is köszönhetően érkezhettek meg 1908-ban az első nővérek a Constantinumnak elnevezett félegyházi leánynevelő-intézetbe.
Tassy Hermina gyermekeit is az először községi, majd később az apácák által felügyelt helyi lányiskolába járatta; öt lánya közül egyébként ketten elvégezték a Constantinum polgári lányiskoláján kívül annak tanítónőképzőjét is. Hermina legkisebb húga, Zsuzsanna 1902 és 1913 között a polgári lányiskolában tanított számtant és természettudományi tantárgyakat. Még egy testvérük kötődött Félegyházához, Tassy Gizella ugyanis a helyi főgimnázium latin-görög szakos tanárához, Csokán Lajoshoz ment feleségül. Érdekesség, hogy kettős esküvő keretében ugyanekkor kötött házasságot az ötödik Tassy-lány is, az ő férje egy szentesi gimnáziumi tanár lett.
A kecskeméti gyökerű Tassy-család nőtagjai közül tehát többen is bekapcsolódtak Kiskunfélegyháza életébe, közvetve vagy ténylegesen működve közre a helyi lányoktatás kibontakoztatásában.
Kőfalviné Ónodi Márta
