Tudománynépszerűsítő együttműködés
– Milyen az ön kapcsolata és az egyetem együttműködése a gimnáziummal?
– A gimnáziumban 23 éve érettségiztem, és mindig Félegyháza közelében akartam maradni, így Szegedre felvételiztem biológia szakra. A diploma és a doktori fokozat megszerzése után sem szakadtam el a várostól, a szakmai munka mellett, családi kapcsolataim is ide kötnek. A gimnázium megkeresésére tavaly tavasszal kezdtük el ezt a több éves kapcsolatot feleleveníteni és új tartalommal megtölteni. Prof. Dr. Sáry Gyula, az SZTE SZAOK Élettani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára javaslatára egy szorosabb együttműködés kezd kialakulni. A gimnázium hallgatói ugyanis az egyetem orvosi karára és az élettani intézetbe látogathatnak, ahol részt vehetnek az orvostanhallgatók óráin. Így megismerkedhetnek az egyetemi képzéssel, elvárásokkal, az intézet munkatársaival, infrastruktúrájával. Az előadásokat követően gyakorlaton is részt vehetnek. Félévente 1-1 ilyen alkalmat nyújtunk. Az egyetem részéről pedig mi magunk is elmegyünk a gimnáziumba gyakorlati bemutatókat tartani. Az iskola jól felszerelt laboratóriuma ehhez kiváló helyszín. Mindkét fél számára hasznos együttműködésről van szó, hiszen a félegyházi diákok belekóstolhatnak az egyetemi létbe, mi pedig bízunk benne, hogy többségük majd hozzánk felvételizik. A cél, hogy a fiatalok megismerjék az egyetemet, a szakmát, képet kapjanak arról, hogy milyen orvostanhallgatónak lenni. Fontos a szakmai érdeklődés fenntartása is, és az, hogy minél korábban rálátást kapjanak a kutatómunkára.
– Pontosan milyen témákat érintenek ezeken a gyakorlatokon?
– Az élettanhoz, vagyis az emberi szervezet működéséhez kapcsolódó témákat mutatjuk be érdekes, gyakorlatias formában. Professzor úr például a vér általános tulajdonságairól, funkcióiról, a vérkép elemzéséről tartott már előadást és gyakorlatot. Foglalkoztunk már a szívvel és a központi idegrendszerrel is. Ezen a gyakorlaton például egy állati szívpreparátumon demonstráltuk a különböző hatásokat, például azt, hogy mitől verhet gyorsabban vagy lassabban a szív. Május végén a látás és a hallás lesz a téma, látásélesség, hallásküszöb-meghatározással, szemfenéktükrözéssel.
– Kutatási témájáról korábban már tartott előadást a gimnáziumban. Milyen területtel foglalkozik?
– A fejfájás, azon belül is a migrén idegi aspektusát vizsgálom, valamint a stroke jellegű betegséget okozó szubdurális vérzést, vagyis az agyhártyák közötti bevérzéseket. A vizsgálatok középpontjában az a szövet áll, ami leginkább felelős a fájdalomérzetért a fejben, ez pedig az agyhártya.
A fejfájás eredeti okát nem tudjuk, általában gyulladáscsökkentőket, erekre ható gyógyszereket írnak fel rá, de tudományosan nem bizonyított, hogy az erekben végbemenő változások állnak a migrénes rohamok hátterében. Nagy valószínűséggel idegi eredetű változások vezetnek egy-egy roham megjelenéséhez. Kiváltó ok ismeretének hiányában az antimigrén gyógyszerek is leginkább csak tüneti kezelést jelentenek.
Különböző hatóanyagokat vizsgálunk és bizonyos anyagok jelenlétét azokban az idegelemekben, amelyek felelősek a fájdalomérzet kialakulásáért. Alapkutatást végzünk, az okokat próbáljuk meg feltárni, de az eredmények akár a gyógyszerfejlesztés alapjai is lehetnek a jövőben.
G. E.
