A fény a főszereplő Pintér Anna képein
„Nem az számít, hogy honnan jöttünk,
sem az, mire vagyunk képesek,
hanem az, hogy elindultunk.
A többi kegyelem.”
Puskás Antal pálos szerzetes atya gondolata pontosan jelzi, hogy Pintér Anna kiskunfélegyházi alkotó legújabb kiállításán a megszokottól teljesen eltérő képsorral találkozhatunk. Az eleinte kiváló grafikusi vénát mutató, majd egy idő után a „plain air” helyi képviselőjeként számon tartott alkotó ezen kiállítással igencsak meglepte a város művészet szerető közönségét. A városi könyvtárban látható bemutatón egy egészen más Pintér Annáról mesélnek a kiállított alkotások.
A megszokottól való eltérés, úgy tartalomban mint kifejezési módban, leolvasható a falon lévő művekből is, egyfajta sejtelmesebb, misztikusabb, szimbólumokat hordozó világ szüremlik át finoman ezeken a műveken. Eleinte nem is tudjuk mi az, de valamit érezhetünk. Kezdetben még téblábolunk egy kicsit, de aztán lassan lehull a köd, a hályog a szemünkről és ránk is jut abból a fényből, amely itt is az igazi főszereplő. A vásznak fényei valami határtalan szeretet fényét próbálják visszaadni. Lassan ráébredünk, hogy az amit látunk az a képi megjelenítése egy nagyon mély lelki folyamatnak - nevezzük nyugodtan nevén- egy megtérésnek a lépései, mely során egy lélek eljut Istenéig, miközben a Szentlélek csordultig áthatja és mozgatja ecsetjét.
Feltárul egy különös világ, egy olyan lelki folyamatba kapunk lehetőséget betekinteni, amely a személyiség Isten felé közeledésének csodálatos utazása. Ebben a megítélésben már új értelmet nyer ez a képsor. Ha be akarunk lépni ebbe a különös képsorba, akkor induljunk el az Úton című alkotásból. Egy vizenyős ingoványos területen átvezető, ingatag hidat látunk. Ez a palló hív bennünket:: vagy maradunk és tovább téblábolunk, vagy elindulunk valahová. Eleinte félve az ismeretlentől. Hová is megyünk? Azt még nem jelzi az alkotó sem, legalábbis ezen a képen még nem. Pintér Anna is itt állt nem is olyan régen, ahol most mi, a palló elején, de elindult és egyre biztosabb lépésekkel halad azon az úton, melynek szélén az útjelzőket elhelyezte képek formájában. S bizony ezen az úton számtalan mély élmény éri a haladót, ott vannak a fények, melyek áthatják a teret, az időt, beburkolják az embert. De milyen érdekes, hogy ezek a fények nem egészen a természet egyébként csodálatosan szikrázó napsütéseinek élménye, sokkal másabbak. Ezek a fények az ég misztériumából adódó mindent betöltő és átható, határtalanság kifejezései.
Aztán ott vannak az angyal figurák. Légiesek, könnyedek, olykor testet öltenek, materializálódnak. És velük szemben ott vannak azok az arcok és szemek. A ma kiégett emberére bizony sokszor rátelepszik a lelki éhség, amelyet sokan sokféleképpen próbálnak kielégíteni. Ki ezzel, ki azzal. Ki meg úgy, hogy egy kicsit félve, egy kicsit óvatoskodva elindul ezen az úton. Ez a képsor egy új alkotói attitűd is egyben, amely nem a megszokott formában zajló festészeti megjelenítési mód, vagyis, hogy adott egy tehetség és az kifejezi a lélek rezdüléseit. Az is csodálatos és nagyszerű, de itt inkább arról van szó, hogy van a tisztaság és a határtalanság megízlelt valósága, és ez jelenik meg formákban, hangulatokban ezeken a képeken.
Természetesen mint minden indulás még útkeresés, még nem tisztult le teljesen ez az érzés, de egyre jobban és jobban előre halad Pintér Anna ezen az úton. Fontos megjegyezni, hogy ez nem egy vallási festészet különböző vallási témákkal, még akkor sem, ha sok képi szimbólum onnan merítődik. Ez egy egyre mélyebb hit kifejeződése.
És végül ott vannak a szövegek a képek alatt. Többször előfordul, hogy kiállításokon egy-egy alkotás alatt szerepel értelmező mondat, vers, vagy szövegrész, de ritkán egyezik ennyire a képi megjelenítés és a szöveg, mint itt. Ennek viszonylag egyszerű a magyarázata, mert az, aki ezeket a szövegeket kiválasztotta, az megállt a képek előtt és imádságos lélekkel hagyta, hogy a művekből áradó lélekben megfürödjön és szavakba öntse mindazt ,ami benne feltolult. Hálásak lehetünk Puskás Antal pálos szerzetesnek elmélkedéseiért ,és hogy mindezt megosztotta velünk.
Ezek az alkotások, pontos lépései egy ember lelki fejlődésének olyannyira, hogy e műveket sorba lehet rakni! Aki kedvet érez és ideje engedi, az rakja egymás után ezeket a képeket. S akkor szépen kirajzolódik a szeme előtt az Út, az Igazság és az Élet. Ez a tárlat egy egyedi és személyes megtérési folyamat leképezése, melyet a petőfiszállási pálos kolostor két alkotó tábora csak megerősített. Ezek a képek ennek az érlelődési folyamatnak a figyelemre méltó tanújelei.
Pintér Anna kiállítása január 15-éig látogatható a könyvtárban.
Rosta Ferenc (s-r)