Titkok a levéltárból – Típustervek az 1920-as évekből
Az építészeti típustervezés eredete azonban jóval korábbra nyúlik vissza: a 19. századi urbanizációs folyamatokkal függ össze. Ekkor a hirtelen megnőtt népesség számára telepeket építettek. Az újonnan, egyszerre, rövid idő leforgása alatt felépített városrészek egységes képet kaptak és a munka racionalizálása szempontjából is előnyt jelentett, ha azonos, vagy hasonló elv szerint készültek el az építészeti tervek.
A telepszerű építkezések története és a típustervezés tehát szorosan összefügg egymással. Ez a települési léptékű építkezési mód Magyarországon – így Kiskunfélegyházán is – a külvárosok, lakónegyedek, kertvárosias jellegű településrészek megjelenéséhez kötődik. Városunkban a lakosságszám növekedése már 1900 körül aktuálissá tette a kérdést, ám 1912–1913-ban mindössze néhány, azonos terv alapján készült házat adtak át mezőgazdasági munkások számára a mai Béke és Irányi Dániel utcában. Nagyobb parcellázások csak az 1920-as években történtek. Ekkor jött létre a Vasút utca – Szegedi út – Gábor Áron – Katona József utcák által határolt városrész, és a Dózsa György utca – Katona József utca – Majsai út – Csokonai Vitéz Mihály utcák ölelésében, a trianoni békeszerződéssel elcsatolt városokról elnevezett utcákkal az Erdélyváros. Párhuzamosan kiépült a Fadrusz János utca – Kossuth utca – Izsáki út – Liszt Ferenc utcák által határolt Kertváros nevű városrész is. Mindezekkel jelentősen megnövekedett a város belterülete.
Ezeknek az új városrészeknek a jellegzetes arculatát a földszintes, kispolgári, tisztviselői lakások adják, amelyek típustervek alapján épültek, és sokat megőriztek a szecessziós építészet formavilágából, homlokzatdíszítő ornamentikájából is, noha ennek az irányzatnak a fénykora az 1910-es években volt. A típusterveket – akárcsak e területek utcavonalainak kijelölését – Dóczy Pál városi mérnök készítette el 1925-ben, aki az első világháborút megjárva került vissza e tisztségébe. A tisztviselőtelep új lakóházai – elsőként a Szegedi út – Esze Tamás utca – Deák Ferenc utca és Gábor Áron utca által határolt telektömbön – kétféle típusterv alapján valósultak meg. A kisebb lakóházak két szobával néztek az utcára, a nagyobbak hárommal. Alaprajzuk komfortos, kompakt, könnyen áttekinthető, ezzel eltér a hagyományos, soros, tornácos házak szerkezetétől, vagyis új, modern lakást jelent. A háromszobás házaknál a homlokzat középső szakaszára kiskontyos fióktetővel zárt oromzat került. Ez a forma a kétszobás házaknál aszimmetrikusan helyezkedik el. Ilyenek többek közt a Dózsa György utca 13., 15., 23., a Dankó Pista utca 5., 10., 14., 19., 22., az Esze Tamás utca 1., Szegedi út 39., 41., 43., Marosvásárhely utca 15., Arad utca 6., 9. számú házak. A típustervet nem csak az új városrészeken alkalmazták, a Tünde-közben, a Holló Lajos és a Kun utcában is áll egy-egy típusház.
Dózsa György utca 13. és 15.
Az építtetők ugyanakkor igyekeztek egyedivé is tenni a házakat. A Petőfi utca 5. számú házon kavicsdísz, a Dózsa György utca 13. és 15. számú házakon pedig egyedi növényi ornamentika látható. Egyik ház oromzata magasabb, másiké alacsonyabb, a Dankó Pista utca 19. számú háznak pedig tornáca és terasza is épült.
Brunner Attila
