Helyi hírek 2023. június 3. 19:15

A karsztok és vulkánok birodalma

Képgaléria
A karsztok és vulkánok birodalma
A karsztok és vulkánok birodalmáról, vagyis az Indonéz-szigetvilág csodáiról tartott előadást dr. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense június 1-jén, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

A Földrajzi szabadegyetem előadássorozat állandó házigazdája Bense Zoltán hegymászó, földrajz szakos tanár, aki bevezetőjében megrendülve emlékezett meg korábbi vendégéről, Suhajda Szilárdról. A hegymászóról, aki a múlt héten a Mount Everest négyes táborából palack nélkül indult, hogy meghódítsa a csúcsot, azonban csütörtökön nyoma veszett. Kitért dr. Szilassi Péter felkonferálására: – Az előadót megigézték Jáva füstölgő, jelenleg is aktív vulkánjai éppúgy, mint Bali-szigetének ősi hindu kultúrája, templomai. A vetített képekkel gazdagon illusztrált előadás során bemutatja a Celebesz-sziget egykor emberevő törzsét, a torajákat, a halottkultuszt és a különleges sziget egyedi kőkolosszusait, trópusi mészkőkarsztjait.

Péter kiemelte, a vulkán és a karszt két különféle kőzet. A karszt különleges tulajdonsága, hogy vízben oldódik, míg a magmás, vagy vulkanikus kőzetek többkomponensű kőzetolvadékokból keletkező kőzetfélék. Ezek a természeti jelenségek az Indonéz-szigetvilágban mind megtalálhatók. Ezt követően a vetített képek alapján mesélt a saját utazásáról.

– 2014-ben szakmabeli barátaimmal, Gruber Lászlóval, Novák Zsolttal és Bodor Tiborral elutaztunk Jávára, Balira és Celebeszre. Jakartába érkeztünk, ahol a főtér monumentalitása lenyűgözött bennünket. Építészetére részben hatott az egykori holland fennhatóság, valamint a klíma. Nagyon sok olyan épületük van, ahol nincs ablak és ajtó, így gyorsabban átfújja a szél. Érdekes, hogy babona miatt náluk nincs 13. és 14. emelet. A nyugati hiedelmek szerint a 13-as szám, a keleti kultúrában pedig a 14-es szám balsorsot hoz. Jakarta mocsárra épült, folyamatosan süllyed. Jáva szigetét főleg muszlimok lakják, nagyon barátságos népcsoport. Van egy mecsetük, ami 200 ezer főt képes befogadni. A hölgyek és az urak kordonnal elválasztva tartózkodhatnak bent. Ez gyakorlatilag egy társasági találkozóhely. Rúpia a hivatalos pénznemük. Nagyon sok andezitből faragott szobrot láthatunk. Érdekesség még, hogy Jáván nem különülnek el a települések határai, hanem szinte egybefolynak az utak mentén. Közlekedési szokásaik nagyon kaotikusnak tűnnek számunkra: baloldali menetirányt használnak, az utak minősége kifejezetten rossz, gyorsan mennek az autók és a motorok. A népsűrűség miatt leggyakoribb közlekedési eszköz a robogó. Országukban háromszor több csapadék esik, mint Magyarországon. Vastag, ásványi anyagokban gazdag, termékeny földjeik vannak.

Bali volt a következő állomásunk. Több mint 100 ezer templomuk van. Inkább ünneplik a templomok építésének évfordulóját, mint a születésnapokat. A templom iránti tiszteletüket az is bizonyítja, hogy menstruáló nő nem léphet be, valamint minden épületnek három bejárata van: egy az isteneknek, egy a szellemeknek és egy pedig a híveknek. Mindenféle vallási közösség megtalálható, jól megférnek egymás mellett. Hitük szerint a fej a legnemesebb testrész, a láb pedig a legtisztátlanabb. Leginkább orosz és ausztrál turisták utaznak a térségbe. Kedvelt szórakozási formájuk, a kakasviadal, annak ellenére, hogy tiltott az országukban. Ebben a térségben szinte mindennaposak a földrengések, számukra ez teljesen természetes.

Celebesz volt az utolsó állomásunk. Érdekes, hogy itt is van egy Maros nevű folyó, nem csak nálunk. Itt a mészkő az elterjedt kőzetfajta, amiből csodás természeti jelenségek alakulnak ki. Gyakran látni, hogy a vízfolyások megmarják a hegyek felszínét, amelyek barázdáltak lesznek. Evangélikus hitben élnek, a temetések hatalmas ünnepnek számítanak, ahol az egész falu és rokonság megjelenik. Egész életükben gyűjtenek a saját temetésükre, általában karsztkoporsókban temetkeznek. Közösen zenélnek, állati és növényi áldozatokat mutatnak be, amelyek újjászületnek. Az 1900-as években még éltek itt kannibálok is. Van, hogy csak évekkel később tartják meg a temetést a családtagok, ha az elhunytnak nem volt elég félretett pénze. A fogzáson még át nem esett csecsemőket a fákban kivájt odúkba temetik, ami szinte eggyé válik a testtel. Úgy gondolják, ha egy ilyen fa kidől, akkor éri el a babák lelke a mennyet.

V. B.
        
Fotó: Fantoly Márton 
                    

Kövessen minket a Facebookon is!