II. világháborús hősök sírjait exhumálták a Felsőtemetőben
– Pontosan mi az Önök feladata?
– A mi osztályunk végzi a I. és II. világháborús hősi elhunytak kutatását, sírjainak gondozását, feltárását, exhumálását és újratemetését az ország területén. A Magyarországon található hősi temetési helyeket felkutatva a hősi halottak beazonosításán dolgozunk. Évente általában 100-120 magyar katonát exhumálunk, az orosz, német és egyéb hadsereghez tartozó katonákkal együtt ez a szám eléri akár az évi 200 főt is. A kiskunfélegyházi Felsőtemetőben az itt nyugvó II. világháborúban hősi halált halt magyar honvédek és német katonák sírjait exhumáltuk a német partnerszervezettel (Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge – VDK) közösen. A feltárást és kutatást egy állandó csapat végzi, amelynek tagjai közt történész, hadtörténész, kertészmérnök és régész kollégák is megtalálhatók. Saját módszereink nem azonosak a régészeti feltárás módszereivel, de számos elemét átvettük és felhasználtuk a feltárási protokollunkban.
– Kiket temettek el a Felsőtemetőben?
– A II. világháborús magyar és német katonák hősi parcellájában az 1944 ősz végi harcok áldozatai nyugszanak, akik a szentesi hídfőért vívott csatát követően, a környékbeli harcokban estek el. Mivel Félegyháza térségében voltak úgynevezett kötözőhelyek és tábori kórház is – ahová a sebesültek kerülhettek a frontról – sok kórházi sérült, illetve hősi halott nyughelyére számítottunk. A németek részéről a 90-es években volt már itt feltárás, de akkor nem sikerült minden keresett német katonát megtalálni. Ezért közösen kezdtük újra a munkát, hiszen a nagyobb számban itt nyugvó magyar katonák lehetőség szerinti azonosítására is esély nyílt.
– Mi történik ilyenkor?
– Azonosító feltárásokat végzünk. Ezeken a temetési helyeken ugyanis az az általános tapasztalat, hogy a valós nyughelyek és a feltüntetett nevek a legkevésbé sem egyeznek. Az ásatást levéltári és irattári munka előzi meg. A hosszú téli időszakban kutatunk és tervezzük a munkát: áttanulmányozzuk a veszteséglistákat, irattári kartonokat. Ez most is megtörtént. Ennek következtében összeáll egy előzetes lista, hogy kiknek a maradványaira számítunk. Ezt összevetjük a kereszten szereplők névsorával, és mindazzal, amit a földből előkerülő maradványokból megtudunk. Exhumálás után minden csontot megvizsgálunk, amelyhez antropológus igazságügyi szakértő segítségére is számíthatunk.
A sérülések például nagyon fontos információkat hordoznak számunkra, hiszen az irattári anyagokban szerepelnek a sebesülések. Sokat segíthet a jó állapotú azonossági jegytok (dögcédula), vagy néhány árulkodó sírmelléklet – ruházat, gombok, tárgyak – által közvetített részlet is. Amikor egy személyt be tudunk azonosítani, az további következtetések kiindulópontja lehet, például a sír elhelyezkedéséből a korabeli temetési térkép alapján újabb személyek azonosításához kapunk támpontot. Mindezekről dokumentációt készítünk a helyszínen és Budapesten is, ahová elszállítjuk azokat. A fellelt állapot minden részletét rögzítjük egy digitális adatbázisban, ezáltal az anyagok később visszakereshetők. Minden esetben kísérletet teszünk a leszármazottak, esetleges család, rokonok felkutatására, ha sikerül azonosítanunk egy-egy katonát.
– Milyen sikerrel zárták a félegyházi feltárást?
– Május 2-án kezdtük a munkát, és az időjárás miatt egy keveset módosítanunk kellett, de június elején végeztünk a helyszínen. 141 magyar, 18 német, 9 esetben nem egyértelműen megállapítható a nemzetiség és 2 szovjet katona földi maradványai kerültek elő. A magyar katonák közül egy fő eddig eltűnt személyként volt nyilvántartva, így az ő és rajta kívül több hősi halott azonosítását tudtuk elvégezni, amellyel elértük a feltárás célját. Mint mindenhol, ahol fronttemetések voltak, Félegyházán is számítani kellett robbanóanyag megjelenésére. Így is lett: a feltárás közben több kézigránátot találtunk, amelyek mentesítését a Magyar Honvédség tűzszerészei végezték, a helyi rendőrség biztosítása mellett. Ennek köszönhetően biztonságosabb lett a terület.
– Mi történik az exhumált földi maradványokkal?
– Ha veszélyeztetett a státuszúnak ítéljük meg az adott temetési helyet, akkor a maradványokat Budapestre, a Fiumei úti Sírkert 52-es Hősi parcellájában, vagyis a központi katonai temetőben helyezzük végső nyugalomra. Amennyiben a helyi temető fenntartója vállalja, hogy a sírhelyeket a hősi halottak áldozatához méltó módon ápolja és kezeli, akkor parcellát alakítunk ki.
Ez történik Kiskunfélegyházán is, ahol az önkormányzat, vagyis a temető fenntartója vállalta ezt. A német katonák a budaörsi Központi Német Katonai Temetőbe kerülnek, azonban a magyar hősök exhumált maradványai itt, a Felsőtemetőben, a II. világháborús emlékmű környezetében lesznek újra temetve előreláthatólag 2024-ben.
T. T.
Fotó: Fantoly Márton
