Mezőgazdaság 2023. június 20. 12:00

Az időjárás és a gazdasági tényezők sem kedveznek a méhészeknek

Az időjárás és a gazdasági tényezők sem kedveznek a méhészeknek
Itt a nyár, javában tart a méhészeti szezon. A magyarországi méhészek és méhek életét azonban számos probléma nehezíti. Mint minden mezőgazdasági üzletág, így a méhészet is rendkívül kitett az időjárásnak, de most a gazdasági tényezők sem kedveznek az ágazatnak. Mindazonáltal a méhészek munkája elengedhetetlenül fontos, az általuk gondozott házi méheknek ugyanis kiemelt szerepük van a növények beporzásában.

Az ágazat helyzetéről Kis Miklós, oktatóval, élelmiszer- és kertészmérnökkel, méhésszel beszélgetett a megyei hírportál munkatársa.

A Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum tangazdaságában nyolcvanan tettek sikeres méhészvizsgát a napokban. Kis Miklós növendékei az államilag támogatott, ingyenes tanfolyamon szereztek méhész képesítést. A szakember azon oktatók közé tartozik, aki nem csak tanítja a méhészetet, de 2016 óta űzi is a mesterséget. 

Petőfiszállási otthonuk és annak környezete ugyanis ideális helyszín a méhészkedéshez. De mielőtt belevágott volna, előtte évekig figyelte a méhészeket és folyamatosan tanulta a szakmát. A méhészkedés ugyanis az egyik legösszetettebb állattartási mód. Más háziállatokkal szemben a méheket nem lehet bezárni, a kaptárból kirepülve akár ötkilométeres körzetben több ezer hektárt bejárnak. Így a méhek sokkal közelebb vannak a természethez, ezáltal hamarabb éri őket betegség, vegyszer, vagy válnak madarak táplálékává – részletezte Kis Miklós, aki két méhcsaláddal kezdte a méhészkedést, miután úgy érezte, hogy kellően megalapozott a tudása. Állományát folyamatosan fejlesztette, jelenleg 80 méhcsaládról gondoskodik. Nagyon sok a teendő ennyi méhcsalád körül, de szerencsére felesége és két lánya is segítik a munkában. 

A méhészek szigorúan betervezett program szerint dolgoznak. Szezonális feladataik vannak heti, havi és éves szinten. Csak télen van némi pihenés. Tavasszal és nyáron szinte napi feladatot adnak a méhek. A méhészek ilyenkor szaporítják a családokat, vándoroltatják őket és pergetik a mézet. Folyamatosan ellenőrzik az állományt, nehogy betegség üsse fel a fejét – részletezte az oktató, aki egyébként lakhelyén, Petőfiszálláson egészségügyi felelős feladatokat is ellát, ami azt jelenti, hogy környékbeli méhészeteket is ellenőrzi. A méhek már a téli hónapokban kirepülnek, ha azt a hőmérséklet engedi. Többek között mogyoró, szil- és fűzfák virágporát valamint nektárját gyűjtik, hogy az anya minél többet petézzen és a petékből 21 nap múlva egészséges, gyűjtőképes méhek „születhessenek”. 

– Az első többletnektárt áprilisban a repcéről gyűjtenek, amitől nagyon jól felerősödnek, és ha szerencsénk van, akkor lesz repceméz is, ami fehér és krémszerű, kitűnő gyulladásgátló és gyomorsav bántalmakra is nagyon jó. Ezt követi az akácvirágzás, majd a vadvirágok és a napraforgó – sorolta a szakember, aki az is elmondta, hogy hazánkban az akácméz a legnépszerűbb. Abból is van a legtöbb, hiszen az akác az, ami a legrövidebb idő alatt a legtöbb nektárt adja. Ezért a méhészeti év fő profitját ez adja. A méhészeti év augusztustól augusztusig tart. Ha véget ért a virágzás, a méheket vitaminokkal és ásványi anyagokkal kiegészített cukorsziruppal etetik, hogy pótolják az elvett mézet. Ahhoz, hogy kiteleljen egy család – ami 40-60 ezer méhecskéből áll – mintegy 20-25 kilogramm téli élelemre van szükség – árulta el a szakember.   

Az ukrán mézet kínai cukorsziruppal hígítják 

Kis Miklóstól elmondta, hogy hazánkban jelenleg megállt a mézpiac. A tavalyi méz még hordókban van, mert nem tudták eladni. Ennek egyik oka, hogy ömlik az ukrán méz Európába, mivel az unió vámmentességet adott az ukránoknak. Köztudott, hogy a szomszédos ország mezőgazdasági nagyhatalom, nem csak gabonából, napraforgóból, hanem mézből is sokat termelnek. Ezzel nem is lenne gond, ha kellően szabályozva lenne az ukrán méztermelés. De az élelmiszerbiztonság egyáltalán nem olyan szigorú náluk mint hazánkban. Ez teszi lehetővé, hogy a mézet kínai kukoricából előállított cukorsziruppal hamisítják, és a hazai árak töredékéért adják tovább. Mindezek okán jelentősen csökkent az unióban eddig oly közkedvelt magyar akácméz iránti kereslet. 

Felhívta a figyelmet, hogy a magyar üzletekben kapható magyarnak feltüntetett mézekre is figyelni kell. Ha a csomagolásra az van írva, hogy EU-s mézek és EU-n kívüli mézek keveréke, akkor ezeknek a mézeknek a nagy százaléka szintén cukorsziruppal hamisított lehet. Érdemes tehát piacon termelőtől vásárolni, mert az biztosan bevizsgált, valódi méz. Bár a jó minőségű méz az immunrendszerünk támasza, hazánkban még mindig alacsony az egy főre jutó mézfogyasztás. 

A méhek nagy ellensége a fagy és a vegyszerek  

A méhészkedés nagyban függ az időjárástól is. Évtizedek óta nem volt például ilyen gyenge az akácvirágzás. A tavaszi fagyokban ugyanis a rügyek nagy része elfagyott. Ami pedig kivirágzott, azt a tavaszi esőzések miatt nehezen, vagy egyáltalán nem tudták begyűjteni a méhek. Komoly probléma, hogy egyre jobban csökken a vadonélő beporzó rovarfajok száma, aminek több oka is van. A mezőgazdaságban, vagy szúnyogirtásnál használt vegyszerek is közrejátszanak ebben. Főként házi permetezések jelentenek veszélyt a méhekre, a nagy gazdaságokra ugyanis szigorú permetezési szabályok vonatkoznak hazánkban. Ugyanakkor a magyar gazdák többsége egyre jobban odafigyel a méhekre, mert tudják, hogy akkor lesz termésük, ha a méhek beporozták a növényeket.  


Két éve indult az ingyenes méhész képzés a Megzében 

Jelenleg hazánkban 22 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládot gondoz és mintegy 26 ezer tonna mézet állít elő évente. A méhészkedést általában keresetkiegészítésként hobbiból kezdik el a legtöbben. A félegyházi Mezgé felnőttképzése során tavaly 70, idén pedig 80 résztvevő vett részt az államilag támogatott méhészképzésen. Kis Miklós szerint, a méhészkedést csak megfelelő tudás birtokában 2-3 családdal érdemes elkezdeni, mert ha valaki nem tudja kezelni a méheket, akkor egy-egy fertőző betegség esetén minden méhet megfertőznek a környéken. Hazánkban bárki tarthat méheket, aki őstermelő és bejelenti azt a megfelelő hatóságoknak. Ám, aki allergiás a méhszúrásra, az inkább ne fogjon bele, mert aki méhészkedik az biztosan kap szúrást is.

A kirajzott méhektől nem kell félni

Ha valaki kirajzott méheket észlel a kertjében, vagy épp a kéményében, akkor ne a tűzoltókat riassza, hanem egy méhészt, aki befogja az állatokat. A szakember elmondta, nem kell tőlük félni, nem támadnak, de nem szabad őket zaklatni sem. Az ilyen kirajzások a méhcsaládok túlnépesedése miatt fordul elő, a kaptár lépeiben már nincs elegendő hely, ezért a méhcsalád megfeleződik és új otthont keres. A szakember által befogott méhcsaládot karanténba helyezik, a megfigyelés után pedig újból termelésbe fogják. 
             

Kövessen minket a Facebookon is!