Hétvégétől elérhető a magyar dinnye
Borítókép: Shutterstock
Az elmúlt években jelentősen változott a dinnyetermelés helyzete. Míg a korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mára – a megelőző évtizedekhez képest – körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termelnek dinnyét. Mindemellett idén elindult a termőterület növekedése, a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektáron termelnek dinnyét hazánkban. A szakemberek mintegy 140-160 ezer tonna termésre számítanak idén, amiből mintegy 15 ezer tonna a sárgadinnye, a többi görögdinnye. A mennyiség valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei.
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, amelyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmagforgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is. Ennek hozadékaként is észlelhető volt a hazai termőterület csökkenésének lassulása, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, amelyek aránya mára elérte a teljes dinnye termőterület 95 százalékát. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet. A görögdinnye-termesztésünk 2-3 százaléka, míg a sárgadinnye-termesztésünk már több mint 20 százaléka fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, növekedett a minőség.
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztésnek, annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
Magyarországon átlagosan 10 kg/fő a dinnyefogyasztás; melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5-2 kg, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4-6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. A sötét csíkos, 4-8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy részét áruházláncokban értékesítik. Csökkent az óriásdinnyék aránya, de az „útszéli” és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában. Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnye-termelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb.
A NAK és a MDE még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtünk együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru.
Az idei évben növekedésnek indult a hazai termesztőterület, újból remény van az elveszett exportpiacok visszaszerzésére, amelyre már tavaly is igény mutatkozott a külföldi importőrök részéről. Várhatóan az idén megtermelt dinnye harmada kerül exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.
A dinnye több mint 90%-a víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadék pótlásában.
A sárgadinnye kiváló karotin és C-vitamin forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen levő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is.
A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor- és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása. A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban; ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.
