Csúcsra pörgött az áramfogyasztás a hőség miatt
Borítókép: Getty Images
A magyar villamosenergia-rendszer (bruttó) terhelése július 12-én, szerdán 20 óra körül tetőzött 6093 MW-tal, meghaladva az idei nyár addigi csúcsának számító június 22-i (21:30 körül elért) 6054 MW-os szintet – derül ki a Mavir adataiból. A két csúcs nem meglepő módon a 2023-as nyár első két hőhulláma idején született, és van rá esély, hogy az országot most hétvégén elérő harmadik hőhullám alatt, azon belül elsősorban a jövő hét első felében ismét megdől az idei rekord. (A hétvégi alacsonyabb gazdasági aktivitás az energiaigény csökkenését vonja maga után.)
A 2021. június 23-án felállított 6940 MW-os abszolút rekord viszont egyelőre valószínűleg nincs veszélyben, mivel a rendszerterhelés – a havi villamosenergia-felhasználási adatokkal együtt – jelentősen visszaesett az elmúlt körülbelül 1 évben a korábbiakhoz képest, feltételezhetően nem kis részben az energiaárak emelkedése miatt.
A hőhullámok idején jelentkező áramfogyasztási csúcsok kialakulásának egyik fő hajtóereje a légkondícionálók fokozott használata, a magasabb áramárak miatt viszont feltételezhetően sokan takarékoskodnak a klímaberendezés használatával.
Ugyancsak az energiadrágulás által motiválva a lakosság, a cégek és az intézmények egy része valószínűleg energiahatékonysági beruházásokat (például szigetelés) is végrehajtott az elmúlt egy évben, és kisebb mértékben ez is visszafogja az áramigényt. Szintén nagyrészt az energiaár-krízis hatására a magyar gazdaság teljesítménye is visszaesett, az aktivitás csökkenése pedig részben szintén magyarázatul szolgálhat a korábbiaknál kisebb villamosenergia-igényre.
A rendszerterhelésre mindemellett az is lefelé irányuló hatást gyakorol, hogy folyamatosan bővül a háztartási méretű naperőmű (HMKE) kapacitás nagysága. Az ezek által megtermelt, helyben elfogyasztott villamos energia mennyiségét ugyanis a Mavir adatai nem foglalják magukba, így ez értelemszerűen csak a nappali órákban jelentkezik. E hatás működésére – és a légkondicionálók szerepére – utal az is, hogy az rendszerterhelési értékek jellemzően a napnyugtához közeli vagy azt követő órákban tetőznek, amikor pedig a hőmérséklet és a gazdasági aktivitás már rendszerint csökken.
Mindebből következően a rendszerterhelési adatok csak az esti órákban tükrözik az ország valós teljes villamosenergia-felhasználását, ami napközben jóval több mint 100 megawattal magasabban alakulhat a rendszerterhelési grafikon által mutatottnál, és feltételezhetően az ez által jelzett esti csúcsot is meghaladhatja.
Az idei nyár eddigi rekordját jelentő július 12-i rendszerterhelési csúcs születése idején, este 8 óra körül a magyarországi villamosenergia-ellátás csaknem 50%-át import nyújtotta. A Paksi Atomerőmű körülbelül 30%-át fedezte a felhasználásnak, míg a gázerőművek 15%-os, a barnakőszén/lignit-üzemű Mátrai Erőmű pedig megközelítőleg 5%-os súllyal vették ki a részüket az ellátásból. A fennmaradó néhány %-os részt nagyrészt a hazai megújuló erőművek termelése tette ki, de napnyugtához közeledve a már több mint 3000 MW beépített teljesítőképességű nagy napelemparkok termelése nem érte el a 75 MW-ot.
Ugyanekkor a Paksi Atomerőmű termelése is jócskán a névleges teljesítménye alatt, 1828 MW-on alakult, ami az erőmű önfogyasztását levonva is több mint 100 MW-tal alacsonyabb a maximális teljesítménynél. Ezt feltételezhetően az erőmű hűtésére használt Duna felmelegedése okozhatta, mivel a vízhőmérséklet emelkedésénak hatására romlik az atomerőmű kondenzátorainak hatásfoka. A rendszerterhelési csúcsot követő napon, július 13-án környezetvédelmi okok miatt az atomerőmű szakemberei további 240 MW-tal csökkentették az erőmű termelését, mivel a Duna vízhőmérséklete a Paksi Atomerőmű mérési szakaszánál elérte a 29,72 Celsius-fokot.
A termelés visszaemelése (felterhelés) egy nappal később, péntek délután kezdődött meg, amikor az atomerőmű honlapjának tájékoztatása szerint a Duna hőmérséklete már ismét megfelelő volt. Bár a portfolio cikkének elkészültekor, péntek délután a valós idejű adatok még nem álltak rendelkezésre, valószínűsíthető, hogy a Duna annyira azért nem hűlt le, hogy a blokkok felterhelését követően a hűtési hatásfok is visszaállt volna a normál szintre, vagyis feltételezhetően az atomerőmű termelése továbbra is alacsonyabb a névleges teljesítményénél, és tekintettel az országot a hétvégén elérő újabb hőhullámra, illetve a Duna alacsony vízállására, hogy ez még egy ideig így is marad, arra is van esély, hogy a következő napokban újabb környezetvédelmi célú teljesítménycsökkensre is sor kerülhet.
