Több földrengés volt Magyarországon, további utórengések várhatóak
Borítókép: Northfoto
Eddig Mezőtúr, Békéscsaba, Szarvas, Lakitelek, Békésszentandrás, Kondoros, Öcsöd, Gyomaendrőd, Doboz, Gádoros, Hódmezővásárhely, Kecskemét településekről érkeztek bejelentések az obszervatóriumunkba – írta közösségi oldalán a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
Károkról eddig nem érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez – tudatták.
Az obszervatórium később újabb közleményekben közölte, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Túrkevétől körülbelül három kilométerre 4,0 magnitúdójú földrengést mértek 11.16 perckor, és több településen érezték a földmozgást. Továbbá 12.51 perckor, a Richter-skála szerint 2,8-es erősségű földrengés volt a Békés vármegyei Szarvastól mintegy öt kilométerre. A földmozgást ez esetben is több településen érezhettek, de károkról eddig nem érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez.
A délután folyamán utórengések jelentkeztek a térségben. Az obszervatórium közlése szerint Szarvas környékén 14:18 perckor egy 2,8 magnitúdójú, majd 14:21 perckor 3,5 magnitúdójú földrengés volt észlelhető. További utórengések várhatóak a térségben.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közösségi oldalán egy videót is közzétettek, amit egy csabacsűdi olvasójuk osztott meg. A felvételen a mai első rengés látható. A rengések pár perc elteltével pattantak ki, a felvételen jól látszik a földrengés intenzitása. Ezek a földrengések hazai viszonylatban jelentősek, ritkák, a lakosság széles körben érezte.
Arra is választ adtak, hogy mi áll a mai, nagyobb rengések hátterében: A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel.
A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium frissítése kora este:
Frissítés: Az eddigi legerősebb utórengések 17:54 és 18:20 perckor pattantak ki, kezdeti becslések szerint 3,8-as magnitúdóval.
Jól látszik az aktuális regisztrátumainkon, hogy a délelőtti nagyobb földrengések (11:13 és 11:16; M=4.0, 4.1) után folyamatosan érkeznek be az utórengések jelei az Obszervatóriumunkba. Ekkora földrengéseket mindig utórengések követnek, melyek magnitúdója és kipattanási gyakorisága csökkenő tendenciát mutat, és térben szorosan kapcsolódnak a főrengéshez. Azóta is érkeznek a bejelentések, melyek szerint az utórengések egy része is érezhető. A következő napokban még megemelkedett aktivitás várható a térségben.
További részletek a posztjukban:
Mi áll a mai (2023. augusztus 19) nagyobb rengések hátterében? A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel (1. és 2. ábra).
1. ábra
2. ábra
Szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban pattannak ki a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.
A mostani két rengés közelében már voltak kisebb rengések, és egy KÉK-NyDNyi-i irányú törésvonal közelében pattantak ki. Ez a szerkezeti irány párhuzamos az Alcapa és Tiszta-Dacia egységet elválasztó Közép-Magyarországi szerkezeti zónával, és a Tisza egység takarós szerkezeteivel is (3. ábra).
3. ábra
Ha egy pillantást vetünk arra a térképre, ami hazánk jelenleg is aktív tektonikai elemeit foglalja össze, akkor a földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki (4. ábra).
4. ábra
Ezen deformációs zónák mentén jellemzősen balos oldalelmozdulás zajlik. Ezek a tektonikai zónák jelenleg is jelentős szerepet játszanak az Adriai-lemez és a stabil Európai platform között „harapófogóba” került kőzetlemezek deformációjában és a feszültségek kioldódásában.
