Mórások adventi hangulatban, a bécsi erdőben, Heiligenkreuzban
A karácsonyi sütemények, a mézeskalács és a fűszeres puncsigéző illatfelhői hozzásegítenek ahhoz, hogy kiszakadjunk a dolgos-tanulós hétköznapokból, és már karácsony előtt néhány héttel is érezhessük az ünnep igazi, meghitt hangulatát. A hajnali ébredés okozta kellemetlenségeket feledtette velünk a főváros szépsége, meghitt eleganciája. Kirándulásunk első állomása a világ legrégebbi és Európa legnagyobb ciszterci kolostora, Heiligenkreuz volt.
A heiligenkreuzi cisztercita apátság a Wienerwald (Bécsi-erdő) déli részén, Bécstől mindössze 15 km-re található. A kolostor valódi építészeti szenzációnak számít, hiszen három időszak, illetve stílus, a román- és a középkor, valamint a barokk jellegzetes vonásait ötvözi. Jelenleg 90 szerzetes éli mindennapjait a falain belül. A kolostort a Babenberg-házból származó III. Lipót osztrák herceg alapította 1133-ban. Az apátság templomában, egy értékes szekrényben őrzik III. Lipót fiának, a boldoggá avatott Freisingi Ottónak az ereklyéit.
Az apátságban helyi, német nyelvű idegenvezető fogadta csoportunkat és vezetett körül minket. Elakadt a szavunk, annyi szépség elevenedett meg a kolostor falain belül. Megtudtuk, hogy a ciszterciek szigorú rend szerint élnek, legfőbb követelményeik a fegyelem, a munka és az engedelmesség. A szigorú szabályokat éppúgy alátámasztják az építészeti jellegzetességek, mint az életvitel és a szerzetesek külső megjelenése is. Az idegenvezetés után meghallgathattunk latin nyelven egy sextát (déli időben) énekelt zsolozsmát, melyet az ott élő szerzetesek minden nap hétszer elvégeznek. Józan, örömteli meditációs zenéjükkel elkísértek bennünket egy belső világba, ahol erő, kiegyensúlyozottság és béke várja a befogadót.
Gregorián dallamokkal a fülünkben jutottunk el kirándulásunk második állomásához, Schönbrunnba a Habsburgok világhírű kastélyához, melynek téli parkja és hangulatos karácsonyi vására nyüzsgő életet lehelt az egykor méltóságteljesen táncoló uralkodói rezidencia világába. A monarchia korát idézte a Schönbrunni Kastély előtt felállított elegáns adventi vásár, ahol osztrák és a szomszédos országokból érkezett kiállítók kínáltak bádogjátékokat, nosztalgikus képeskönyveket, bibliai állatseregletet, kerámiákat és kézzel hímzett terítőket az 1880-as évek stílusában. Adventi dallamok és ínycsiklandó karácsonyi illatok lengték körbe a teret. A nézelődők forralt borral, rumpunccsal és további forró italokkal melegítették magukat. Egy-két bögre forró italra nekünk is szükségünk volt, mert a hideg egy kicsit „fázóssá” tett bennünket.
A szabadprogram idején sokan közülünk metróra, ill. villamosra szálltak, hogy végig sétálhassanak alkonyatkor a Tanácsház előtti „Chriskindlmarkt”-on. Ilyenkor ugyanis kigyúlnak a fények és úgy érezhetjük magunkat, mintha meseországban lennénk. A fák meseszerű kivilágítása, a városháza díszfényei minden szemet elkápráztattak. Hangulata egyedülálló, igazi adventi atmoszférát élhettünk át. S ez a kirándulás sem maradhatott el feladat nélkül. Először is „élesben” alkalmazhatták tanulóink a nyelvi órákon tanult kifejezéseket: felvilágosítás kérésénél, vásárlásnál, esetleg egy helybeli lakossal való beszélgetéskor. Mindenütt helyt álltak. Itthon pedig projektmunkákban, németül és angolul számolnak be az adventi kiránduláson szerzett élményeikről.
Ebben az évben is hangulatos kikapcsolódást jelentett bécsi kirándulásunk mindenki számára.
Dobó Aliz, a német nyelvi munkaközösség-vezetője, a program szervezője