Az egykori platános meteorológus
Először a Kiskunfélegyházán töltött éveiről kérdeztem, amire szeretettel emlékszik. Az általános iskola harmadik osztályától a nyolcadikig a Platán utcai Általános Iskola tanulója volt. Az akkori évek meghatározó pedagógusi között említi két osztályfőnökét: Törteli Klárikát és Rádi Dezsőné Erzsike tanárnőt. Rádiné Erzsike a felsőben egyengette iskolásútját és támogatta már akkor is álmait. Tamás szerint kölcsönös szeretet alakult ki kettejük között, ami még évekkel később is megmaradt diák és pedagógus között. Karrierje kezdetén, televíziós pályafutása alatt is volt szerencséje találkozni még vele, életében mindvégig figyelte, nyomon követte és elismerően nyilatkozott munkájáról.
– Az általános iskolás évek alatt Rádiné Erzsike hatása volt a legerősebb. Ő egy nagyon jó pedagógus volt. Mindig összefogta az osztályt, olyan helyekre jutottunk el általa, ahol korábban nem jártunk. Bevállalta azt is, hogy többnapos kirándulást szervezett az osztálynak, így mehettünk el például Ausztriába is – fogalmazott a meteorológus, aki már akkoriban pontosan tudta, hogy mivel szeretne felnőtt korában foglalkozni. – Még a nemrégiben elhunyt Meizl Ferenc igazgató urat is ki kell emelnem, akivel felső tagozatos koromban szakmai beszélgetéseket folytattunk az időjárásról.
Fotó: szeged.hu
Tamás ma már országosan elismert szakember, aki Szeged és Budapest között ingázik munkájából adódóan. Az MTVA mellett az Országos Meteorológiai Szolgálat Szegedi Magaslégköri Obszervatóriumának vezetője is: megfigyeli az időjárást, alkalmanként előrejelzéseket készít, előadásokat tart és olykor műsort is vezet.
Fotó: Shutterstock
A rendkívüli időjárásról és a szeptemberi nyárról kérdezem, amelyről elmondta, hogy valóban napfényben gazdag hónapot hagytunk magunk mögött, de ami egyértelműen és a leghatározottabban megállapítható, hogy nagyon hosszú időt átölelően a legmelegebb szeptembert jegyezték fel idén. Ahogy fogalmazott: tulajdonképpen olyan, mintha kaptunk volna még egy nyári hónapot. Egy rövid megszakítás volt ebben csak, egy hétvége, akkor jött eső. Előtte rendkívüli szárazság volt, az Alföld egy részén szinte nem volt három hétig mérhető csapadék. Az említett front hozott esőt, de sajnos ez kevés volt ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegeit feltölthesse. Kiemelte, hogy nemcsak a legmelegebb hónap volt, hanem az időszak legmagasabb hőmérsékletét 2023-ban Kiskunfélegyházán mérték, 35 fokot. (Azóta októberben is mértek a városban kiugró hőmérsékletet, október 20-án, 30 fokot – a szerk.)
Fotó: OMSZ
Ez klimatológiai léptékben tényleg rendkívülinek mondható, hiszen ilyen az elmúlt 123 évben nem volt, de nagy valószínűséggel az elmúlt két évszázadnak is legalább a második legmelegebb szeptembere volt a 2023-as. Statisztikus értelemben kijelenthető, hogy ez egy kirívó, komoly szélsőség, ami egyáltalán nem jellemző a mi éghajlatunkra. Ami elviselhetővé tette számunkra, és ami miatt nem terhelte meg komolyan a szervezetünket, hogy a hajnalok már sokkal frissebbek voltak, mint nyáron.
Fotó: National Oceanic and Atmospheric Administration
Az El Nino-jelenséggel kapcsolatban elmondta, hogy olyan klimatikus anomália, ami leginkább a Csendes-óceán környezetében fejti ki hatását, de az egész földi légkörre nézve is melegítő hatása van. El Nino idején az Egyenlítő közelében a tengerfelszín melegebb lesz, mint az adott területre jellemző átlag. A Csendes-óceán trópusi vizeinél a melegebb vízfelszín értelemszerűen a légkörre is visszahat: a magasabb vízhőmérséklet a környező levegőt is jobban felmelegíti. Az El Nino-években fokozódik a párolgás a trópusi térségben, nagyobb mennyiségű vízgőznek kell a légkörbe kerülni, ez pedig a szelekkel távolabbi területekre is eljut. Hangsúlyozta, hogy önmagában ettől a térségtől mi 10 ezer kilométerre vagyunk, így ránk az El Nino direkt hatása nem feltétlen jellemző. 2023-ban viszont az a rendkívüli helyzet állt elő, hogy nemcsak a Csendes-, hanem az Atlanti-óceán vize is nagyon meleg, ami olyan időjárási folyamatokat indíthat el, olyan rendellenességek irányában mutathat, amely egész Európa időjárási rendszereit és éghajlatát is befolyásolja. Mindezt tovább erősítik az úgynevezett blocking szituációk, vagyis olyan légköri helyzetek, amikor egy-egy adott térségben állandósul az időjárás, és a légtömegek nem mozdulnak ki egyensúlyi helyzetükből, hanem nagyon stabilan megmaradnak egy-egy nagyobb térség felett. Ilyen blocking szituáció egész szeptemberben jellemző volt hazánkban: magas hőmérséklet és légnyomás, mindemellett száraz levegő. Ugyanez a jelenség Spanyolország vagy Görögország esetében másképpen mutatkozott: hatalmas villámárvizek alakultak ki, ami szintén szokatlan a Mediterráneumban az ősz elején.
Fotó: Kis Miklós
Hozzátette, ha nagyobb időlépcsőben gondolkodunk, és az évszakokról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy az elmúlt 20-30 évben nagyon felgyorsult a melegedés üteme. Ez a télre, a nyárra és kisebb részben az őszi időszakra jellemző. A mérések a legkevésbé a tavaszi hónapokban támasztják alá, hogy melegedett volna a klímánk. Forróbbak lettek a nyarak, a teleink enyhébbek és rendszerint hószegények. Ez a korábbi klímánktól idegen, az átlagtól nagyon eltérő. A hideg tavasz, a kései fagyos éjszakák viszont évről-évre komoly problémákat okoznak a mezőgazdaságban.
– Nálunk az ezredforduló volt az éghajlatválasztó, azóta gyorsult fel nagy ütemben a klímaváltozás. Ha tízéves átlaghőmérsékleti adatokat nézünk, akkor az utolsó két évtizedben ugrásszerűen emelkedett a hőmérséklet. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a 10-20 évvel ezelőtt íródott tankönyvekben a magyarországi klimatológiai fejezetet át lehet írni, hiszen a korábbi éves átlag 10 fok körül volt, azóta ez már 11 fok fölé ugrott. Most úgy tűnik, hogy a 2023-as év ebben a tekintetben is rekordév lesz, bár ezt még korai teljes bizonyossággal kijelenteni, hiszen a hátralévő néhány hónap még okozhat meglepetést. Az élővilág és a mezőgazdaság sajnos nem tud ezekhez teljesen igazodni, még nekünk, embereknek is tudatos felkészülést igényel a hirtelen éghajlatváltozás. Az a szerencsénk, hogy nem a mi térségünk lesz az, ami klimatológiai szempontból élhetetlenné válik a jövőben. Nálunk nagy valószínűséggel az itt élők számára továbbra is lesz elegendő víz és meg tudjuk termelni azt az élelmiszermennyiséget, amire szükségünk van.
Fotó: yourweather.co.uk
Sajnos azonban a világnak vannak olyan részei, amelyek a változások miatt az élhetetlenség irányába tartanak. Olyan térségek, országok, ahol az 50 fok feletti hőmérséklet tartósan jelen lesz, gyakorlatilag elviselhetetlen, az ilyen extrém körülményekhez nem lehet hozzászokni. Ilyen területeken óvatos becslések szerint is legalább egymilliárd ember él: India egy része, Pakisztán, Irán, Irak, Szaúd-Arábia, Kuvait – fogalmazott Tóth Tamás.
Végezetül hangsúlyozta, hogy természetesen mi is érintettek vagyunk, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, de nem a mi klímánk az, ami élhetetlenné válik. Sürgős és szigorú változások szükségesek, hogy ez a folyamat legalább részben visszafordítható legyen.
Z. A.
