A kárpátaljai Petőfi-kultusz ápolása
Képgaléria
– Petőfi Sándor életéről sokat tudunk, hisz a verseit datálta, úti levelei alapján is szinte napi szinten követhetők a tettei. Legnagyobb költőnknek tiszteletet érdemlő kultusza van mind az anyagországban, mind az elszakított területek magyarsága körében. Petőfiről tudjuk, hogy sokat gyalogolt az országban, s nemcsak a Trianonban megcsonkított hazát járta be, hanem Erdélyt, a Felvidéket és a mai Kárpátalját is – mondta Dalmay Árpád.
Előadásából megtudtuk, hogy a költő második felső-magyarországi útja során 1847 júliusában érkezett a Bodrogköz felől Kárpátaljára. Kerényi Frigyesnek küldött úti leveleiből idézve az is kiderült, hogy első állomása Ungvár volt, Ung vármegye egykori és Kárpátalja mai székvárosa. A költő a Feketesas Vendéglőben szállt meg 1847. július 11-én és 12-én. Ma fekete márványtábla őrzi ennek emlékét. A táblát 1911-ben a Gyöngyösi Irodalmi Társaság emelte. Ez volt az első Petőfi-emléktábla Kárpátalján. Az első kárpátaljai Petőfi-szobor szintén Ungváron áll. Ferenczy Béni magyar szobrász alkotása a költőt oldalán karddal ábrázolja. A szobrot 1990-ben hatalmas ünnepségen leplezte le Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke és Leonyid Kravcsuk, az ukrán Legfelső Tanács elnöke.
A költő Ungvárról Mohácsra folytatta útját. Az ottani vár falán emléktábla hívja fel a látogatók figyelmét arra, hogy Petőfi Sándor 1847. július 12-én a várban járt. Az emlékművet Rákóczifalva ajándékozta Munkács városának. Itt írta Petőfi A munkácsi várban című költeményét, amelyet Dalmay Árpád is felolvasott. Annak, hogy a költő 1847 júliusában Munkácson járt, egy mellszobor is emléket állít, szintén a várban. A Kijevben öntött szobrot 2009-ben avatták fel – derült ki az előadásból.
Dalmay Árpád Petőfi kárpátaljai utazásáról azt is elmondta, hogy Mohácsról Beregszászra folytatta útját, ahol az Oroszlán Vendégfogadóban szállt meg július 12-én és 13-án. Az épület falán ma terrakotta tábla őrzi a költő emlékét. Petőfi Sándor beregszászi tartózkodását örökíti meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Járási Szervezete kezdeményezésére állított Petőfi-szobor is. Körösényi Tamás budapesti szobrászművész 1991-ben felavatott alkotása azt a fiatalembert formázza meg, aki Beregszászban rácsodálkozik a római katolikus templomra. Az avatási ünnepség alkalmából a szobrász emlékplakettet is készített, a kiskőrősi Petőfi Sándor Társaság és a KMKSZ járási szervezete pedig emlékérmet bocsátott ki. A szobrot a művész talapzat nélkül, egy kis dombra helyezve képzelte el, így is avatták fel, azonban röviddel az ünnepség után kétszer is megrongálták. Petőfi bronzalakja faragott terméskövekből készült talapzatra került, és 1992. március 15-én újra felavatták.
A beszélgetésből az is kiderült, hogy a költő július 13-án folytatta útját Beregszászból. Következő útilevelét már Szatmárról keltezte július 17-én. Mielőtt átkelt a Tiszán, Badalóban, a református templom mellett megpihent. A templom falán 1938-ban emléktáblát helyeztek el. A szürke márványtáblán az alábbi szöveg olvasható: „A Szatmármegyei Erdődre, menyasszonyához utaztában e szent falak tövében haladt el 1847. július 17-én Petőfi Sándor a magyar nemzet világhíres dalnoka és a szabadság hősi halált halt apostola. Emlékét az idők végezetéig megőrzik a dalaira dobbanó magyar szívek. E táblát a szebb magyar jövőért Petőfi szellemében dolgozó Kárpátaljai Magyar Faluszövetség állította 1938 nyarán”. Ez a második Petőfi-emléktábla Kárpátalján.
– Rendkívül hasznos tevékenységet végez a hagyományőrzés, a fiatalokkal való foglalkozás terén a Badalói Petőfi Sándor Kulturális Központ, amely Magyarország és a helyiek segítségével 2019-ben megújult. Ennek emlékére márványtábla került a művelődési ház falára, amelyen Petőfi gravírozott portréja és A Tisza című vers részlete látható. A múlt század 80-as éveinek közepén a beregszászi Oroszlán Vendégfogadóban Petőfi-emlékszobát rendeztem be. A kiállítási anyag sajnos eltűnt, de a szoba ajtajánál elhelyezett dombormű megmaradt. Költőnk emlékét őrzi a róla elnevezett irodalmi múzeum is, amely Ungváron, a művészeti iskolában nyílt meg 1990 decemberében. Ugyancsak az emlékezést szolgálja az 1988-ban megalakult Petőfi Sándor Anyanyelvi és Művelődési Kör, amelynek célja a Petőfi-kultusz ápolása mellett a város anyanyelvét már törve beszélő magyar ifjúság bevonás a közéleti tevékenységbe. A kárpátaljai civil szervezetek és oktatási intézmények őrzik és ápolják legnagyobb költőnk emlékét. Nemzeti ünnepünkön és más Petőfihez kötődő évfordulókon megkoszorúzzák szobrait, emléktábláit – összegezte az előadó.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
