Koraszülöttek világnapja: extrém kis súlyú koraszülöttek is életben maradhatnak
Borítókép: A Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekgyógyászati Klinika koraszülött-intenzívosztályán Fotó: Kurucz Árpád – Magyar Nemzet
– Valamennyi újszülött kilenc százaléka korai babaként jön a világra. Egy normális terhesség negyven hétig tart, azokat a babákat tekintjük koraszülöttnek, akik a 36. terhességi hét előtt jönnek a világra – mondta el a Magyar Nemzetnek dr. Nagy Éva, a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány igazgatója a koraszülöttek világnapja alkalmából. A szakember hangsúlyozta: nagy lépést tett előre az orvostudomány, húsz évvel ezelőtt még az egy kilogramm alatt született gyermekeknek nem volt esélyük a túlélésre, ma már ez nem így van.
– Most már az ötszáz grammos babáknak is van esélye az életben maradásra, amennyiben megkapják a szükséges ellátást a koraszülöttcentrumokban. Most már az 400-450 grammos babáknak is van esélyük, bár megjegyzendő: mindez több tényezőtől függ. Egyre inkább tapasztalható, hogy egyre kisebb súllyal született babák életben maradnak – mutatott rá a koraszülöttmentéssel foglalkozó szakember, aki hozzátette: ezek a csecsemők nyilván sok időt töltenek az inkubátorban. A babák két kilogramm súlyig mindenképpen kórházi ellátásra szorulnak, a hazaengedés feltétele az önálló táplálkozás készsége, ugyanis az inkubátorban mesterségesen táplálják őket. A szakember felhívta a figyelmet, hogy hazaengedéskor fontos kritérium a családnak, hogy egy légzésfigyelőt be kell szerezniük, ugyanis a hirtelen csecsemőhalál (bölcsőhalál) szempontjából a koraszülöttek kiemelt kockázatúak.
A koraszülöttek a szövődmények szempontjából veszélyezettebb kategóriába tartoznak, gyakran kapnak agyvérzést, szívproblémák keletkeznek, légzési problémáik lehetnek, és meg kell őket tanítani enni – hívta fel a figyelmet az alapítvány igazgatónője.
Milyen esélyei vannak egy koraszülött babának?
A nagyon kevés súllyal született csecsemők mindenképpen korai fejlesztésre szorulnak. A mozgásfejlődéshez a gyógytorna elengedhetetlen, emellett számos terápiás foglalkozásra is szükség lehet azért, hogy a kisdedek normál óvodában be tudjanak kerülni.
– Ez az első mérföldkő a korababák életében, hogy kiküszöböljük a koraszülöttségből származó problémákat. Ha az óvodai beilleszkedés sikeres, akkor nagy az esély, hogy nincs szükség arra, hogy kisegítőiskolába írassák be a szülők a gyermeküket. Tulajdonképpen a koraszülött babák hatéves korukra minden tekintetben utolérhetik a normál időre született társaikat – mutatott rá dr. Nagy Éva. A Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány igazgatója kiemelte azt is: ehhez az kell, hogy ne legyen komoly szövődménye a koraszülésnek, ami lassítja a gyermek fejlődését. A koraszülötteknek van egy születésükhöz viszonyított életkoruk és van egy korrigált koruk is. Az utóbbit úgy számítjuk ki, hogy le kell számolni azokat a hónapokat, amelyeket a babáknak még az anyaméhben kellett volna töltenie, ezért számukra a sokszor emlegetett „nagykönyv” nem mérvadó.
– Ezeket a babákat nem a negyven hétre született társaikhoz kell hasonlítani. Később kezdenek el járni, nehezebben fognak felülni vagy éppen átfordulni – húzta alá a szakember, aki szerint pont ezért nagyon fontosak a fejlesztőfoglalkozások, külön figyelmet kell fordítani a gyógytornára, illetve a későbbiekben különböző készségeket fejleszteni kell a tanuláshoz. Gyakran az érzékszervekkel van a legtöbb probléma, például az extrém kis súllyal született csecsemők látási nehézségekkel küzdenek. – Tizenöt évvel ezelőttig ezért lett sok koraszülött csecsemő vak vagy súlyosan látássérült. Napjainkban ez a probléma kevésbé áll már fent – intett nyugalomra dr. Nagy Éva.
Állatterápiával a fejlődésért
A szakember a Magyar Nemzetnek elmondta: találkozott olyan esettel, amikor egy baba nem akart beszélni, és ott volt egy kutyus, akinek bármit megcsinált. A gyerekek csúsztak-másztak, beszéltek a kutyushoz. Ezért az állatterápia kiemelt szerepet játszik a gyermekek fejlődésében.
– Mindenképpen üdvözölendő lenne, ha az állam külön figyelmet, nagyobb hangsúlyt fordítana a korai fejlesztésre, hogy a koraszülött babák minél hamarabb megkezdhessék a fejlődésükhöz kapcsolódó terápiákat, így rövidebbek lennének a várólisták – fejezte ki reményét az igazgatónő. A koraszülöttmentés állami feladat, ugyanakkor alapítványok végzik a munkát az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján.
– Ha megszületik egy koraszülött gyermek, mi szállítjuk el a legközelebb elérhető koraszülöttcentrumba. Inkubátoros mentőautóink olyanok, mint egy intenzív osztály, képesek vagyunk a babát lélegeztetni, infúziót kap, minden olyan feltétel adott, hogy biztonságban átszállíthassák a megfelelő egészségügyi intézménybe. A cél az, hogy minél hamarabb eljussanak a mentők azokra a kórházi osztályokra, ahol ezek a babák a speciális kezeléseket meg tudják kapni – ismertette a koraszülésmentés gyakorlatát az igazgató, aki azt is megjegyezte: azok az orvosok, akiknek a koraszülött mentés a szívügyük, látják el ezt a tevékenységet az alapítványon belül.
Annamária 24 hetesen jött világra
Harmincegy évvel ezelőtt ritkaságnak számított, hogy a terhesség 24. hetén befejezett terhességből egészséges gyermek cseperedjen, sőt, akkoriban ezek a babák túlnyomó többségben nem maradtak életben. Méhlepényleválás miatt Sz. Erikán életmentő császármetszést hajtottak végre. Az orvosok a műtét után úgy fogalmaztak: az édesanyának két nagy szerencséje volt, az egyik, hogy kimagaslóan nagy babát hordott a szíve alatt, a másik pedig, hogy kislányt szült. Ugyanis ezekben a helyzetekben a leánygyermekek masszívabbnak bizonyulnak. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy egy kisfiú nem élheti túl az extrém korai szülést.
– Annamária annak ellenére, hogy a 24. héten született, már elérte a vízválasztó határ egy kilogrammot. Sőt, 1308 grammal született, ennek a nagy szerencsének köszönhetően esélyt kapott az egészséges életre. Mindig azt mondom: ha már sose nyerek a lottón, nem bánkódom, mert én már megnyertem a kislányommal a „jackpotot”, eljátszottam a szerencsémet. Mindennek már harmincegy éve – mondta el Sz. Erika. Annamária a harmadik, legkisebbik gyermekként született a családba.
– Amikor az orvosok látták, hogy a méhlepényem nagyobb része levált, azonnali műtétre volt szükség a terhesség 24. hete után. A műtétet végző orvosok addig nem kezdték meg a császármetszést, ameddig speciális inkubátorral felszerelt koraszülöttmentő nem állt készenlétben a kórház előtt. Ahogy Annamáriát kiemelték, egyből tették az inkubátorba, és átszállították a koraszülött-ellátást végző Tűzoltó utcai gyermekkórházba – emlékezett vissza Erika. Akkoriban kezdték meg a tüdőérlelő készítmény alkalmazását Magyarországon, ami nagy segítséget nyújt a korababák légzésének segítésében, az érett tüdősejtek kialakulásában.
– Nagyon rosszak voltak a kislány Apgar-értékei, de az egy kilón túli súlya miatt mindenki bizakodó volt, soha nem hangzott el, hogy nem éli túl a korai terhesség befejezését. Azért kellett drukkolni, hogy a lélegeztetés rendben történjen, félóránként ellenőrizték a vér oxigénszintjét. Azt mondták, hogy ha a szint gyakran váltakozik az bajt jelenthet, mert leszakadhat a retinája, ami szerencsére nem következett be. Szondán át táplálták, a szemét gézzel lekötötték, és várták, hogy kinőjenek a körmei, teljesen kifejlődjön a nemi szerve is – sorolta az inkubátorban végrehajtott életfenntartó intézkedéseket az édesanya, akinek koraszülött gyermekét egy hónaposan és két kilogrammosan szállították át a Madarász utcai gyermekkórházba, ahonnan három hónapos korában engedték haza az otthonába. Szerencsére semmilyen maradandó károsodás, szövődmény nem következett be az extrém korán születés miatt, Annamária ma már édesanya, aki egy egészséges kisfiút nevel.
Idei rekord Kanadában
Márciusban újabb rekordot döntött meg egy házaspár Kanadában: 126 nappal idő előtt születettek meg ikergyermekeik, ezzel új világrekordot állítva fel. A két kistestvér, Adiah és Adrial Nadarajah ezzel meghaladta a korábbi, 125 napos rekordot. A két gyermek épphogy megérte a 22 hetes kort, amelynél ha csak egy pár órával is hamarabb születnek meg, a kórház meg sem kísérelte volna őket életben tartani. Az édesanya, Shakina Rajendram elmondta, hogy amikor megindult a szülés 21 hetes és 5 napos korában, az orvosok azt mondták neki, hogy a babák nem lesznek életképesek, és nulla százalék esélyük van a túlélésre. A legtöbb kórházban nem is tesznek kísérletet a 24. és 26. hét előtt született csecsemők megmentésére, viszont a pár nagy szerencséjére a torontói Mount Sinai-kórház rendelkezik koraszülötteket ellátó speciális eszközökkel – számolt be a Magyar Nemzet.
