Titkok a levéltárból – Zsolnay-kerámiák Kiskunfélegyházán, a levéltári adatok tükrében
Az őrzési egységek (kötetek, dobozok) az iratok típusai és funkciói szerint is elkülönülnek. A 325. számú kötet például a gyár által vasúti szállításra átadott áruinak adatait tartalmazza 1898 és 1906 között. Ennek az 1898. évi bejegyzései között felbukkan egy dr. Zámbó Géza részére feladott, ládányi szállítmány. Zámbó 1897-ig Kiskunfélegyháza polgármestere volt; az, hogy Pécsről vásárolt, erős anyagi helyzetre utal, ezt ugyanis csak kevesen engedhették meg maguknak. A lakossági igényeket a környék hagyományos fazekasárui rendszerint kielégítették.
A Zsolnay-gyár kályhákat is készített. Bányai Mór ügyvéd 1910 júliusában, frissen felépült emeletes házát (Kossuth utca 12.) rendezhette be Zsolnay-cserépkályhákkal nem csekély, 1122 korona értékben. Ez szintén kivételes volt, a legtöbb cserépkályhát ugyanis Nagykőrösről, Molnár Dániel gyárából szerezték be.
Kiskunfélegyháza várostörténete szempontjából a legnagyobb forrásértékkel a gyár iratanyagának 146. számú kötete bír, amely a Zsolnay-művek kimenő számláinak adatait tartalmazza 1910–1911-ből. Ebben a kötetben olvashatók többek között a szabadkai városháza épületdíszeiről Szabadka város részére kiállított számlák adatai is. A szabadkaival párhuzamosan épült a félegyházi városháza is, és a megrendelések mintakönyveiből az is tudható, hogy a szabadkai és félegyházi épületdíszítő majolikabetétek szinte egyszerre készültek. Kiskunfélegyháza mégsem szerepel nevesítve a számlakönyvben, csupán az épület kivitelezéséért felelős vállalkozó, a temesvári Merbl Arnold. Ennek az a magyarázata, hogy Merbl az építkezés fővállalkozójaként az ő nevére szóló számla alapján számolt el az önkormányzattal. Merbl tehát a város nevében adta le a megrendeléseket, s bár ezt a számlakönyv nem jelöli, adatai segítségével mégis egészen pontos képet lehet kapni a városháza kerámiai munkálatainak előrehaladásáról.
A Zsolnay-gyár 1910. február 4-én kelt ajánlatában 14227 koronáért vállalta el a munkát, az ajánlatot február 11-én hagyták jóvá. Ezt követően kezdődhetett meg a majolikák elkészítése. Az 1910. május 24-én kelt számla a Kossuth utcai oromzat elemeiről készült. Az 1910. július 8-án, majd augusztus 9-én tetőcserepekért kiállított számlák tanúskodnak arról, hogy ezen a nyáron a Kossuth utcai épületrész fedése is elkészült. Október 18-án és november 26-án számlázták ki a Kazinczy utcai épületszárny utólag megrendelt majolikáit, az újabb cserepeket és kúpcserepeket pedig október 28-án és november 26-án.
Ezek a dátumok pontosan egybevágnak az építkezés előrehaladásáról szóló sajtóbeszámolókkal. 1910 őszére tehát egy félkész, ámde színes és monumentális épület állt a város szívében. A teljes építkezést 1911 őszére fejezték be, ám a – régi városháza elbontását követően – utólag tervezett Petőfi-téri szárny és a torony elkészültéről a Zsolnay-gyár fennmaradt iratai már hallgatnak.
Brunner Attila
