Hitbéli, zenei és közösségi élményt kapunk az Újtemplom kántorától
– Még általános iskolás koromban magánúton tanultam zongorázni Rév Kati nénitől, majd az ő javaslatára kerestem meg Tőzsér Pali bácsit, az Ótemplom kántorát. Lenyűgözött az orgona monumentalitása és teljesen elvarázsolt a hangszer. Az első darabot az egyik szentmisén áldozás alatt játszottam, és azt éreztem, hogy itt valami különleges dolog történik. Pali bácsi akkor azt mondta, hogy nagyon jó segítsége leszek, de sajnos a következő héten meghalt – emlékezett vissza a kezdetekre Fazekas Tamás.
Középiskolai tanulmányai mellett egy énekiskolát és a budapesti kántorképzőt is elvégezte. Főiskolán pedig kántor-egyházkarnagyi szakon folytatta tovább tanulmányait, ahol orgonálni dr. Sirák Péter tanította. A főiskolai diploma megszerzése után Dunaharasztiban és Taksonyban dolgozott nyolc évet, e mellett a zeneakadémia nyugalmazott tanárához, Kaposy Margithoz járt énekelni. 2014 óta pedig a félegyházi Újtemplom kántora. – A felmenőim városalapítók, tősgyökeres félegyháziak, én is itt születtem. Szatmári Imre kántor hívott vissza a városba és bizony lassan 10 éve kántorkodom a Szent István Templomban, ahol igazán lelkesek a hívek, szeretnek énekelni, orgonaszót hallgatni, és szeretik a szép és minőségi egyházi zenét – fogalmazott a Szent István Egyházközség kántora.
Az Újtemplomban 1888 óta van orgona, amely hagyományos, templomba tervezett, stílusilag nem kötött darab. Az első világháború alatt több mint 70 sípot vittek el a templomból, hogy fegyvert készítsenek belőlük. 1942-ben a váci Schaefer Ágoston mester új orgonát készített.
A hangszerek királynőjeként is emlegetett orgona 2008 júniusára teljesen megújult: új játszóasztal készült és elektronikus vezérlésű lett a 26 regiszteres, 2 manuálos, 1820 sípos hangszer.
– Az orgona liturgikus hangszer, nem könnyű rajta játszani. A játékba a hangok mellett a személyiséget is bele kell tenni. A misék alatt játszott darabokat mindig az adott szentírási részlethez kapcsolódva választom ki – tette hozzá Tamás, akitől azt is megtudtuk, hogy Liszt Ferenc művei állnak közel a szívéhez, egyik kedvenc darabja Liszt–Sulze átiratában a 13. zsoltár.
Az egyházi szolgálat mellett a Balázs Árpád Alapfokú Művészeti Iskola korrepetitoraként is dolgozik, ahol évente mintegy 100 fiatalt kísér. Emellett a Szent István énekkar és a Palestrina kamarakórus vezetője és a taize imacsoport alapításában is szerepet vállalt, sőt, az igen látványos júniusi rózsasziromszórás és az augusztusi Orgonák Éjszakája programban is segédkezik oly módon, hogy a hangszert felhangolja, előkészíti azt a koncertre. Ezt évente három alkalommal is megteszi. Aki kíváncsi, hogyan is zajlik az orgona hangolása, annak Tamás szívesen bemutatja.
– A Szent István énekkarhoz a 90-es évek közepén csatlakoztam tagként, és később vettem át a kórus vezetését. Jelenleg 20-25-en járnak próbákra, feszített tempóban, régi és új dalokkal is készülünk az adventi időszakra, a karácsonyi ünnepi misékre. Az énekkari próbákhoz bárki csatlakozhat, aki szeret énekelni, időt szán rá és mer bátor lenni. Rendszeresen, minden héten, csütörtökön fél 6-kor a közösségi házban tartjuk próbáinkat. Gyakorlásainkon túl az ünnepeket is közösen éljük meg. Karácsonyra például úgy készülünk, hogy egy Szent Család ikonnal felkeressük a kórustagokat, akik fogadnak bennünket saját otthonaikban, és ott együtt imádkozunk, éneklünk. Ez az év legbensőségesebb ünnepe számunkra, énekkarosok számára – mesélte. – Jó látni, ha egy társasház folyosóján égő mécsesekkel, vagy az utcákon hangosan énekelve megállunk énekkarosaink lakása vagy háza előtt. Olykor nemcsak a mi szemeinkből csordul ki a könny, hanem azokéból is, akik megdöbbennek azon, hogy létezik ilyen szép szokás – tette hozzá.
Fotó: Palestrina Kamarakórus Facebook-oldala
Csütörtök esténként nemcsak a Szent István énekkar próbál, hanem a Palestrina kamarakórus is.
– Tavaly óta vezetem őket, rendkívül nagy repertoárral rendelkezünk és nagyon egy a gondolkodásunk. Időközben körbejártuk a régi nagy Magyarországot és öregbítettük városunk hírnevét. Több minősítésen jártunk már, ahol mindig a dobogó lépcsőin álltunk – emelte ki.
Különleges lelki élményt nyújtanak a bárki számára nyitott taize imaalkalmak.
– Minden hónap utolsó péntek estéjén, este 6 órakor összegyűlünk a közösségi házban közös énekes-zenés imádságra. Az imaórák után mindenki boldogan és örömmel mesél arról, hogy Istenhez imádkozni és neki énekelni, ténylegesen is erőt ad – fogalmazott.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
