A mesék gyógyító ereje
Képgaléria
– Próbáljuk meg minél távolabb tartani a gyermekeket a képernyőktől, mobiltelefontól, tévétől, sorozatoktól. Ebben a mesélés, akár úgy, hogy könyvből felolvasunk nekik, vagy az élőszavas mesélés nagyon nagy segítség – hívta fel a figyelmet a városi könyvtár baba-mama klubjában Sebestyén Mária meseterapeuta. Hozzátette azt is, hogy az elmondott mesék képeket adnak át a gyermekeknek, így fejlődik a képalkotó fantáziájuk, gondolkodásmódjuk, szókincsük, vagyis teljesen más területek stimulálódnak az agyukban, minthogyha ugyanazt a mesét a képernyőn látják. Sőt, hogyha túl korán találkoznak egy-egy mesével a tévében, vagy túl sok időt töltenek a képernyő előtt, akkor az blokkolja és akadályozza őket, amiből figyelemzavar és magatartásbeli probléma adódhat.
A szakember arról is beszélt, hogy az utóbbi időben a gyermekirodalom Magyarországon sokat fejlődött, és a klasszikus mesék mellett olyan problémákról is születtek könyvek, amik minden nap aktuálisak. Ezek az írott történetek segítik feldolgozni például egy kistestvér érkezését, a beszoktatást az oviba vagy bölcsibe. – A tanítóm, Boldizsár Ildikó, de Kádár Annamária és Bajzáth Mária is a nemzetközi népmesekinccsel dolgoznak. Ezekben a mesékben olyan kódok, motívumok és minták vannak, amik a mai értékválságos világban kikoptak és elfelejtődtek. Állatmeséket és láncmeséket javaslunk a legkisebbeknek, illetve a mondókázós, ölbe vevős játékokat. Ezek az ismétlődő dallamok, történetek rendszert és biztonságérzetet adnak a gyermekeknek. Óvodásoknak nagyon jó például a Mackó anyó dajkát keres című könyv, a fiúk pedig kimondottan szeretik a Hogyan győzte le a jaguárt a teknős? A mesék nemcsak gyermekeknek szólnak, minden embernek, életkornak, élethelyzetnek meg van a maga története, meséje. Szülőknek és gyermekeknek is ajánlom Boldizsár Ildikó gyönyörűen illusztrált Királyfi születik és Királylány születik könyveit – emelte ki.
A meseterapeutától azt is megtudtuk, hogy azokat a gyermekeket is vissza lehet vezetni a hagyományos mesék világához és a könyvekhez, akik már néznek vizuális mesét az internetről, vagy valamelyik tévécsatornáról. – A szakirodalom szerint hároméves korig lehetőleg semennyi, hatéves korig maximum napi tíz perc tévézés a javasolt, de az is szülői felügyelettel. Mindig azt mondom, hogy a képernyő előtt eltöltött idő olyan, mint amikor egy versenyautóba beültetjük a gyermeket, amin nincsen fék. A szülőnek kell a féknek lenni, és kikapcsolni a tévét, telefont, és elővenni egy könyvet. Ehhez elképesztő mennyiségű türelem és kitartás kell. Képernyő helyett fontos, hogy legyenek szabadtéri játékok, rengeteg mozgás, hintázás, ha van rá lehetőség, kisállatokat – tette hozzá Sebestyén Mária.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
