Közös tudásbázist építenek a hazai agráregyetemek
Borítókép: Debreceni Egyetem
Versenyképességünk alapja a tudás, ez a legnagyobb érték a 21. században. A modern mezőgazdaságnak olyan felkészült, elmélyült tudással rendelkező szakemberekre van szüksége, akik megfelelő válaszokat tudnak adni az ágazat előtt álló kihívásokra – hívta fel a figyelmet Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek elnöke a Debreceni Egyetem Agrárkabinetjének Parlamentben tartott kihelyezett ülésén.
Jakab István hangsúlyozta: folyamatosan változó világunk rendre új kihívások elé állítja az agráriumot, ami új megoldásokat kíván az ágazat szereplőitől. Ahhoz ugyanakkor, hogy ezen kihívásoknak megfeleljünk, egységes tudásbázisra van szükség. A kutatók által megálmodott innovációt azonban használni is tudni kell. – Történelmi időket élünk, a jövő mezőgazdaságának bástyáit most alapozzuk meg. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökeként külön öröm, hogy a három egyetem és a kutatóintézet szövetségesként, közös munkával akar építkezni a jövőben – emelte ki.
Az Agrárkabinet ülésén az ágazat két vezető felsőoktatási intézménye, a Debreceni Egyetem és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szövetségi együttműködési megállapodást kötött egymással, melynek fókuszában az innováció áll. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint a megállapodás stratégiai jelentőséggel bír, hiszen a tudásbázisok összekapcsolásával hatékonyan reagálhatnak a kor kihívásaira.
A közös munkához a Debreceni Egyetem egészségipari fókusza a kiemelkedő orvosi, klinikai és gyógyszerészi értékeivel is hozzá tud járulni. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora szerint nem egy egyszerű együttműködésről van szó. A megállapodást két olyan felsőoktatási intézmény írta alá, amely lefedi az agrárium teljes területét.
Az ülésen a Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem között is együttműködési megállapodás született, amelynek célja az oktatási, kutatási és képzési lehetőségek kihasználása, valamint közös programok innovatív, nemzetközi együttműködésre épülő megvalósítása. Friedler Ferenc, a SZIE rektor rámutatott: a felsőoktatásban egyszerre van jelen a verseny és az együttműködés. Az agráriumra ugyanakkor példaként tekinthet a teljes magyar felsőoktatás, mint az egymással versengő, mégis együttműködő szerepelők leghatékonyabb rendszerére.
Az egyetemek közötti együttműködést a kutatóintézetekkel történő kooperáció teszi teljessé. A tanácskozáson ennek szellemében a Debreceni Egyetem az AKI Agrárközgazdasági Intézettel is együttműködési megállapodást írt alá. Goda Pál, az AKI igazgatója szerint az elmúlt húsz évben már bebizonyosodott a kooperáció hatékonysága: számos közös kutatásuk van folyamatban, és a PhD-hallgatók képzésében is együttműködnek.
A kabinetülés résztvevői több új szaklétesítési és szakindítási kérelem társadalmi vitára bocsátásáról is egyeztettek. Az ágazati szereplőkkel egyetértésben hiánypótlónak minősítették az új szakokat, és támogatásukról biztosították a Debreceni Egyetemet az állategészségügyi mérnök (BSc) és élelmiszer-higiéniai mérnök (MSc) képzés létesítésének és indításának folyamatában.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja kiemelte, hogy az intézmény már eddig is éveket dolgozott a két új képzés létrehozásán, ugyanakkor kulcsfontosságúnak nevezte a szakmai szervezetekkel, jogszabályalkotókkal történő egyeztetés lezárását, hogy az új szakemberek valóban az ipari elvárásokhoz igazodó és megfelelő jogszabályi jogosítványokkal rendelkezzenek a diplomaszerzést követően. A feleket a kezdeményezés támogatásáról biztosította a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Kossa György és a kuratórium tagja, Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara környezeti fenntarthatóságért felelős alelnöke, valamint Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke, a MATE Alapítvány kuratóriumának tagja – számolt be az Agrotrend.
