Helyi hírek 2024. január 8. 18:00

Eltűnt több mint egymillió tévénéző a készülékek elől

Eltűnt több mint egymillió tévénéző a készülékek elől
Jelentősen átalakult a hazai televíziós piac az új évezredben a technológiai fejlődés, a médiafogyasztási szokások változása és a digitális platformok megjelenése miatt. 1997 óta egyre több időt töltünk képernyők előtt – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából, amely ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a tévénéző közönség az elmúlt két és fél évtizedben gyorsabban öregedett, mint általában a magyar lakosság: 2022-ben átlagosan tíz évvel voltak idősebbek a képernyő előtt ülők a lakosság átlagánál, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. Ráadásul az NMHH adatai szerint eltűnt több mint egymillió tévénéző a készülékek elől az utóbbi évtizedekben és több műfajnak is nyoma veszett.

Borítókép: depositphotos.com

Az NMHH kutatása szerint napjainkban a szabadidő eltöltésében még mindig a televízióé a főszerep: 2021-ben közel három és fél órát töltöttek internetezéssel a tizenöt évesnél idősebb magyarok, a televízió előtt viszont több mint öt órát ültek. A televíziózási szokások ugyanakkor átalakultak az elmúlt közel két évtizedben a lekérhető médiaszolgáltatások és a videómegosztó platformok megjelenése miatt. A műszeres televíziós közönségmérés kezdete óta a magyar lakosok napjuk közel hatodát tévénézésre fordították, sőt a COVID-járvány idején ez az arány még tovább emelkedett, így 2020-ban már egy átlagos nap ötödét e tevékenységgel töltötték.

Megnőtt a napi fogyasztási idő, de eltűnt több mint egymillió néző

Bár a napi fogyasztási idő 3 óra 42 percről 4 óra 49 percre emelkedett, az utóbbi évtizedekben több mint egymillió néző tűnt el a tévéképernyők elől. Elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, hogy rendkívül sokat ülnek a tévékészülékek előtt: nekik az elmúlt 25 évben majdnem három órával növekedett a napi tévéfogyasztási idejük. Ennek köszönhető, hogy összességében több mint egy órával nőtt a tévénézésre fordított idő a négy év feletti lakosságra vetítve. A magyarok az európai átlagnál többet tévéznek: míg 2021-ben az európai lakosság 70 százaléka, a magyarok 73 százaléka töltötte az idejét a képernyő előtt napi szinten, állapította meg a médiahatóság kutatása.

A kutatás szerint a tévénéző népesség gyorsabban és nagyobb ütemben öregedett, mint a magyar társadalom egésze. 2022-ben átlagosan tíz évvel volt idősebb a képernyő előtt ülő közönség a lakosság átlagához képest, míg huszonöt éve ez a különbség csupán négy év volt. A népesség átlagéletkora az elmúlt két és fél évtizedben 38 évről 43-ra emelkedett, míg a tévénézők átlagéletkora 42-ről 53 évre nőtt.

Az ATV és a HírTV nézői a legöregebbek

A nézői korösszetételt és a csatornaválasztást tekintve 2022-ben az ATV és a HírTV követői voltak a legidősebbek, átlagosan 67 évesek. A vezető kereskedelmi csatornák esetében az RTL-csoport közönsége három évvel volt fiatalabb a TV2 táboránál. A legfiatalabb közönséget a Paramount hét csatornája tudhatja magáénak, ami nem meglepő, hiszen portfóliójába tartozik a Nickelodeon, a Nicktoons és a Nick JR is. (Az NMHH közleménye még a Paramount médiavállalat korábbi nevét, a Viacomot említi.)


Fotó: Andrea Piacquadio – Pexels

Egyes műfajok teljesen eltűntek a tévéből

Az elmúlt 25 évre visszatekintve megállapítható az is, hogy vannak olyan műfajok, amelyek kikoptak vagy akár teljesen el is tűntek a műsorkínálatból: ezek közé tartoznak például a színházi közvetítések vagy a cirkusz és a varietéshow-k. Amíg 2015-ben még 108 színdarabot láthattunk hét csatorna kínálatában, addig az NMHH szerint 2020-ban egyedül az M5 vállalta fel a kultúra ezen szegmensének terjesztését, igaz, 2022-re így is ötödére esett vissza a színházi közvetítések száma.

Ugyancsak eltűnőfélben vannak a kifejezetten gyerekközönségnek készített nem fikciós műsorok mint például az információs magazinok, a vallási műsorok és a sportversenyek.

A legnézettebb műsorok között a filmek helyét előbb átvették a különböző nem fikciós műsorszámok, majd a sorozatok, míg napjainkban a hír- és információs műsorok rendelkeznek meghatározó pozícióval, említi az NMHH.

A csatornakínálat bővülését a technológiai fejlődés alapozza meg, ami lehetővé teszi, hogy a médiaszolgáltatók akár kábelcsatornán, akár műholdas közvetítés útján vagy éppen a digitális platformok révén tegyék elérhetővé a szolgáltatásaikat. A műsortovábbítási technikák fejlődésével az elérhető szolgáltatások száma valószínűleg tovább bővül, állapítja meg a médiahatóság kutatása – számolt be a Media1.
                    

Kövessen minket a Facebookon is!