A komposzt mint talajfertőtlenítő
Borítókép: Pixabay
Növényi hulladékból, a szennyvízkezelésből származó szerves anyagból és sokféle szerves hulladékból lehet komposztot készíteni, amit aztán a talaj trágyázására használunk. Sok jótékony hatást fejt ki a talajra, a kevésbé ismertek közül érdemes kiemelni azt a tulajdonságát, hogy képes elnyomni egyes talajból fertőző kórokozókat (Rhizoctonia, Phytophthora, Pythium, Fusarium, Sclerotinia, Verticillium). Cserepes növényeknél és szabadföldön is bizonyítást nyert ez a kedvező hatás.
Tovább lehet erősítani, ha szolarizációval kobinálják beforgatását a talajba.
Szabadföldi kísérletekben a hektáronkénti 15 tonnás komposztmennyiséggel érték el ezt az eredményt, de az erősen függ a talaj és a kijuttatott komposzt minőségétől, szerves összetételétől is. Vigyázni kell azonban, hogy ne alakuljon ki fitotoxikus hatás, ezért meg kell vizsgálni a komposzt összetételét a használat előtt. Ugyancsak képes elnyomni a talajból fertőző kórokozók némelyikét a komposzttea.
Fotó: Pexels
A jótékony hatás arra vezethető vissza, hogy a komposzt táplálékot és élőhelyet nyújt azoknak az antagonista mikroorganizmusoknak, amelyek versengenek a kórokozókkal vagy parazitálják azokat, továbbá az antibiotikumot termelő mikrobáknak és a növényi rezisztenciát kiváltóknak.
A jó minőségű komposztnak tartalmaznia kell betegségelnyomó mikroorganizmusokat, mint az Agrobacterium, Pseudomonas, Bacillus, Streptomyces, vagy Trichoderma nemzetséghez tartozó baktériumok és gombák.
Sok tényezőtől függ, hogy mennyire sikeres a komposzt a talajból eredő betegségek ellen, ilyen a kiinduló alapanyag, a komposztkészítés módszere és hőmérséklete, valamint természetesen a növénykultúra, amit a kezelés után az adott területen termesztenek. A komposztba keverhetnek tápelemeket és hasznos baktériumokat is, amivel még jobb eredmény érhető el – írta cikkében a magyarmezogazdasag.hu.
