Idén is indulnak zarándokvonatok a csíksomlyói búcsúra
Borítókép: A tavalyi csíksomlyói zarándoklat
Fotó: MTI – Veres Nándor
A csíksomlyói zarándoklat egyszerre mutatja a magyar nemzet egységét és a keresztény tanítás szükségességét – emelte ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. – A csíksomlyói búcsú válasz azokra a támadásokra, amelyek szerte a világon érik a nemzeteket, a kereszténységet és a teremtett világ évezredek óta elfogadott törvényeit – tgette hozzá.
– Soha nem volt úton olyan sok ember, mint manapság, de egészen más az idő szorításában rohanni, mint zarándokolni. A zarándok ugyanis időt ad önmagának, a másik embernek, akivel együtt zarándokol, a csendnek és Istennek – mutatott rá Felföldi László pécsi megyés püspök.
A Boldogasszony Zarándokvonat fővédnöke, Kövér László, az Országgyűlés elnöke levélben köszöntötte a résztvevőket, és emlékeztetett: a Székelyföld szívében, a Hargita lábánál élő székely közösség a XXI. század második évtizedében szabadtéri oltárt emeltetett Szent László tiszteletére, ezzel téve tanúbizonyságot „erejéről és élni akarásáról”. Egy hitében és magyarságában életerőt felmutató közösség válasza ez a napjainkban tapasztalható világpolitikai zűrzavarra és a nyugati világban zajló ideológiai pusztításra, amelynek célja, hogy megfossza Európa népeit keresztény gyökereitől és kultúrájától – fogalmazott.
Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újból Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
