A Daru utcai szobornál is megemlékeztek Móra Ferencről
– Dr. Mezősi Károly kutatása révén tudjuk, hogy a család nyolcadik gyermekeként egy kis nádfedeles házban, a mai Móra Ferenc utcában született. Gyermekkorát a Daru utcában töltötte, 1880-ban költöztek ide. Iskolás éveinek sok érdekes epizódját ismerjük az életrajzi vonatkozású írásából, a Daru utcából a Móra Ferenc utcáig című kötetből. Ő maga vallotta: „Engem Félegyháza tett íróvá – amit le sem szeretnék tagadni – a magyar nyelvem is Félegyháza adta, józan világnézetemet is Félegyháza adta és azonkívül minden benne van Félegyházában, ami nekem kedves: a Daru utca, gyermekkorom. Nekem Félegyháza jelenti azt a hűséget, amely elkísér a sírig, mindent jelent nekem…”
Móra Ferenc haláláig szorosan kötődött Félegyházához, ezért 1929-ben megkapta a város legnagyobb kitüntetését, a díszpolgári címet. Ugyanakkor hűséges volt Szegedhez is, ott egy életen át két végén égette a gyertyát, 1932-ben a szegedi egyetem díszdoktorrá avatta.
Halálakor is a legnagyobb tiszteletet kapta: a szegedi temetésén a Félegyházáról hozott földet tették feje alá a koporsóba, hogy egykori szülőföldjén nyugodhasson. Emlékét a városban a nevét viselő szobrok, emléktáblák, utcák és iskolák őrzik.
Szent-Györgyi Albert az alábbi gondolatokkal méltatta Móra Ferenc unokájának, Kovács Györgyné Vészits Mártának író nagyapja életútját.: „Az én Ferim emlékét úgy őrzöm a lelkemben, mint valami csodálatos szép képet… Ha őt vissza tudnám hozni ezer mérföldre is elmennék érte gyalog… Ő mély emberségével nagyon-nagy nyomot hagyott bennem… Engem sok kiváló és érdekes emberrel hozott össze a sors, de Feri emléke mindenki felett ott ragyog… Szegedet nekem a Feri emléke teszi ragyogóvá” – emlékezett vissza az író-muzeológus életútjára az egyesületi elnök.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton