Boszorkát égettek a Petőfi-téren
Helyiek népes tábora várakozott és indult el a Langaléta Garabonciások és a Padkaporos Táncegyüttes tagjai után, akik ostorpattogással és muzsikaszóval vezették a jókedvű csapatot végig a főutcán. A kisebbek jelmezbe bújva, vidáman táncoltak a menet élén. A főtér felé haladva egyre többen kapcsolódtak a tömeghez és vettek részt a boszorkatáncoltatásban is. Aki tehette, papírra vetette szomorúságának tárgyát, nehézségeit, kéréseit és a boszorka tarisznyájába rejtette. A Petőfi-térre érkezve a máglyát körülállva zeneszó kísérte a boszorkát egészen a tűzig, ahol pattogva égett el jelképesen a tél, és vele együtt az emberek búja és baja.
A farsangi időszak vízkereszttől húshagyó kedd éjféléig tart, azaz a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtöt megelőző időszak elnevezése. Korábban ezt az időszakot nemcsak bálok, hanem esküvők is jellemezték, hiszen ezt követően, a böjt időszakában tilos volt lakodalmakat tartani. Ezt az időszakot számos néphagyomány, népi étel és népünnepély jellemzi. A farsang záró mulatsága a karnevál, más néven a „farsang farka”.
T. L.
Fotó: Fantoly Márton