Mezőgazdaság 2024. február 19. 08:00

Klímaváltozás: Komoly veszélyt jelent a fagy a gyümölcsfákra

Klímaváltozás: Komoly veszélyt jelent a fagy a gyümölcsfákra
A tél az utolsókat rúgja. A növénytermesztők attól rettegnek, hogy a felébredő gyümölcsfák rügyei elfagynak, ha visszatér a fagyos idő. A klímaváltozás következménye, hogy egy hónappal előrébb jár az időjárás.

Borítókép: A felvétel 4 éve készült Kujáni László családi birtokán, amikor a tavaszi fagy elvitte a termés nagy részét
Fotó: Barta Zsolt  archív-felvétel

Az utóbbi évtizedek talán legmelegebb februárja lehet az idei. Az ültetvények tulajdonosai attól rettegnek, hogy visszatér néhány héten belül a fagyos idő. A klímaváltozás miatt egy hónappal előrébb jár az időjárás. Tavasszal viszont a fagyok évek óta 8-10 nappal hamarabb érkeznek meg számolt be a megyei hírportál

A klímaváltozásban is egy biztos: a tavaszi fagy minden évben megérkezik

Kujáni László kecskeméti növényvédelmi talajerő-gazdálkodási szakmérnök azt mondja, hogy sokéves tapasztalata szerint a tél még nem fújta ki magát. Évek óta ezzel szembesülnek azok a termelők, akiknek kajszibarack, cseresznye vagy akár meggyes ültetvényeik vannak. Tavaly is így jártak a magyar termesztők. 

A tavaszi fagy minden évben megérkezik, a kérdés csak az, hogy a hideg milyen intenzív lesz, és milyen hosszú ideig gyötri meg a gyümölcsösöket. Most tél végén éjszakánként a hőmérő higanyszála a zéró fölötti tartományban tanyázik, míg nappal 8-12 fok között érzi a legjobban magát. A gyümölcsfák azt érzik, hogy elmúlt a fagyos idő, ideje ébredezni. Ha a rügyfakadás és fejlődés fontos folyamatában érkezik majd a hideg, akkor akár keresztet is lehet vetni arra az évre. 

A legérzékenyebb gyümölcsfák a kajszi-, az őszibarackok. Ezt követik a cseresznye, a meggy, a szilva, azaz a csonthéjas ínyenc gyümölcsök, illetve a szőlő és az alma következik. Hogy mennyire valós a veszély? Tavaly a szállított fagy pusztított a gyümölcsösökben. Hat éve a Talfája-dűlőben lévő ültetvényükön például tavasszal 23 fokos fagy tette tönkre az az évi termést. De négy éve is a fagyos idő vitte el a gazdák bevételét. 

A gyümölcsfákat védtelenül érheti a hideg

Somodi Ferenc kecskeméti gyümölcstermesztő 10 hektáron termeszt a Lajosmizse és Kecskemét között kajszibarackot. Mint mondta, semmit sem tehet a termesztő azon kívül, hogy rossz álmai vannak. Jelenleg ugyanis március közepét idézi az időjárás. Félti a mintegy hétezer fáját. A barackfák rügyei már duzzadnak. A tél azonban visszajöhet, akár néhány napra is. Korábban is volt már erre példa. Ekkor a fákat védtelenül éri már a hideg. Tavaly is volt tavaszi fagy, el is vitte a kajszi termését. A szilvásából volt némi bevétel, az almát azonban nem érintette a hideg. 

Mint mondta, ha éjszakánként legalább fagypont alá süllyedne a hőmérséklet, és nappal sem menne néhány fok fölé, akkor a fák nyugalmi állapotban maradhatnának. Akkor tavaszig valamivel védettebbek lehetnének a fák. Somodi Ferenc azt mondta, hogy már itt van a klímaváltozás. Emiatt kevésbé hidegek a telek, viszont a tavaszi időben egyre gyakoribbak a pusztító fagyok.


Wepper Sándor öt szélgéppel védekezik a tavaszi fagy ellen, ha hidegbetörést jelez a meteorológia
Fotó: Barta Zsolt
 archív-felvétel

A szélgépek segítséget jelenthetnek

Ritter Imre soltvadkerti gazda szerint ha még két hétig marad a szokatlanul jó idő, akkor az őszibarackosa felébred. Felkészül a tavaszra. Emiatt a jelenség miatt nemcsak ő, hanem más gazdák is feszültebbek. A fagy ellen kémiai szereket használ. A hidegbetörés előtt, majd után szórja ki a szert,  így -4 fokos hidegig meg lehet védeni a termés több mint kétharmadát, mondta a soltvadkerti termelő. Wepper Sándor kiefferkörte-termesztő mesélte, hogy kint volt a soltvadkerti határban. A körtésében még nem ébredtek fel a fák. Ha jelzik a fagyveszélyt, akkor öt szélgépét beindítja, hogy légkeveréssel csökkentse a hideg hatását.

Csökken a gyümölcstermesztés idehaza 

Magyarországon egyre rizikósabb a gyümölcstermesztés. A klímaváltozás miatt kiszámíthatatlan az időjárás. A mennyiségi termelés részben ezért is csökkent az elmúlt öt év során, miközben az import növekedett. Míg 2018-ban 83 741 hektáron termesztettek gyümölcsöt idehaza, addig ez 2022-ben 77 828 hektárra csökkent. 

Hazai gyümölcstermesztés


Év
 
     2018          2022    

Ezer tonna 
     
      924       560


Gyümölcs import


Év
 
     2018      2022

Ezer tonna
 
       37       137

Forrás: KSH


             

Kövessen minket a Facebookon is!