Megrémiszti a szőlészeket a meleg idő

Borítókép: Pixabay

Az elmúlt évtized egyik legalacsonyabb termését könyvelhette el a hazai szőlőtermesztők társadalma. Egyes borvidékeken katasztrofálisan alacsony volt az átlaghozam, így kevesebb a bor a pincészetekben. Alig valamivel több, mint négymillió mázsa szőlő termett idehaza. Ennek szerencsére több mint a felét Bács-Kiskun vármegye két borvidékén szüretelték le. A Kunsági borvidéken 2 millió 18 ezer mázsáról adtak le jelentést a helyi hegyközségi irodáknak a gazdák. Míg a Hajós-Bajai borvidéken ez a szám 130 ezer mázsát mutat. A Kunsági borvidék 250 ezer mázsával több termett, mint korábban, ezért sikerült elérni éppen a hazai lélektani határt, azaz négymillió mázsa fölé hozni az átlagszintet.

Annak ellenére, hogy a Duna–Tisza köze évek óta aszállyal küzd, a tavalyi időjárás a korábbi évekhez képest valamivel több csapadékot hozott a térségbe. A klímaváltozás kiszámíthatatlan. A szőlőtermesztők a Kunsági borvidéken egy hektárról átlagosan 115 mázsát, míg a hajósi térségben ennél valamivel kevesebbet, 92 mázsányit szüreteltek.

Hány mázsa szőlőt termesztettek a borvidékeken?

Frittmann János soltvadkerti borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának ( HNT) elnöke mondja gyakran, hogy minimum 100 mázsányi szőlőt kell ahhoz szüretelni hektáronként a Kiskunságban, hogy talpon maradjon a termelő.

Más térségekben a helyzet katasztrofális. Badacsonyban például 45 mázsa volt az átlag. A Balaton-felvidéken ugyanez a szám 50 volt, az Egri borvidéken 57 mázsa. A legismertebb hazai vidékünkön, Tokajban 53 mázsa volt az átlag. A Villányi borvidéken 73, míg a másik jó nevű térségben, a Szekszárdi borvidéken 66 mázsáról szól a HNT dokumentuma.

A történelmi borvidékek alacsony eredményei annak köszönhetőek, hogy a tavalyi esőzések után a lisztharmat- és a peronoszpórafertőzések ellen nem tudtak eredményesen védekezni a szőlőtermesztők.  A gyakori esőzések miatt nem lehetett megfelelően ütemezni a permetezéseket. Ahogy ugyanis elvégezték a gazdák, gyakran másnap már lemosta az eső a védőanyagot.

Valamivel jobb a bor átvételi ára, mint korábban volt

Az idén kiürülő pincék várják majd a friss szőlőket. Ez minden bizonnyal megnöveli a boralapanyag felvásárlási árát, amely a korábbi években éppen csak fedezte a termelési költségeket, de tisztességes nyereséget nem hozott. Az áremelkedés lehetőségét feltételezi Kunföldi Pál, a kiskőrösi Kossuth Szövetkezet elnöke. Mint mondta, becslése szerint a szüret elejére kiürülnek a pincék, azaz éppen csak elegendő lehet majd az átmenő készlet.

– Nálunk azért nem volt jelentős probléma a fertőzésekkel, mert nagy területen terem az Aletta, a Bianka, az Eger 2 szőlő, amelyek ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a klasszikus jól ismert fajták – mondta. Hozzátette: szerinte most valamivel jobb a bor átvételi ára, mint korábban volt. A kiskőrösi szőlőtermesztők szövetkezete évente 30–35 ezer hektónyi bort értékesít a hazai, valamint a cseh és szlovák piacokon. Külföldön 50 cent, azaz 190 forint körül alakul a vegyes fehérbor ára literenként. Korábban a vörösbort alig keresték, most azonban erre is van igény – mondta az elnök.

Megrémiszti a szőlészeket a meleg

Az időjárással kapcsolatban elmondta, hogy megrémiszti a szőlészeket a meleg, mert attól tartanak, hogy visszatér a tél. Most ugyanis –5 °C körül kellene, hogy alakuljon hőmérséklet, ehhez képest 10–15 fokot mér a hőmérő, amely a klímaváltozásnak tudható be. Ha a szőlő felébred, beindul a nedvkeringés, és ha egy hidegfront beköszönt, akkor akár a legrosszabb is megtörténhet az ültetvényeken a Kunsági borvidéken – számolt be a vármegyei hírportál.
 

Kövessen minket a Facebookon is!