Dr. Nyúzó Bálint – Nem kell túldramatizálni az életet
Dr. Nyúzó Bálint belgyógyász, kardiológus főorvos, a Kiskunfélegyházi Városi Kórház korábbi kórház igazgatója, a belgyógyászati osztály vezetője Békés-megyében, Dévaványán született és nőtt fel. A gimnázium harmadik osztályában döntötte el, hogy orvos lesz, mert nagyon szerette a biológiát és sok inspirációt kapott a tanáraitól. Diplomáját 1975-ben, a Szegedi Tudományegyetemen szerezte. Nős, felesége nyugalmazott középiskolai tanár, lánya ügyvéd, fia pedig közgazdász.
1975. október 1-je óta Kiskunfélegyházán dolgozik, ahol három szakvizsgát és egészségügyi menedzsment diplomát megszerezve magas színvonalon látta el az általános belgyógyászati, belgyógyászati intenzív és a kardiológiai fekvő és járóbetegellátási feladatokat. Tevékenységének köszönhetően bővült a kardiológiai akut és általános fekvőbeteg-gyógyítás, elindult a kardiológiai rehabilitáció. 2010 és 2015 között a szentesi belgyógyászati osztályt vezette, majd nyugdíjazása után visszatért Kiskunfélegyházára.
Kiemelkedő szakmai tevékenysége során számos kardiológiai eljárást vezetett be és megalapította a Szívdobbanás az Egészségért Egyesületet, amelynek célja a kardiológiai eseményeken átesett betegek életminőségének javítása. Pályafutása során rendszeresen részt vett a hazai és nemzetközi tudományos életben, tagságai közé tartozik: a Magyar Belgyógyász Társaság, Magyar Kardiológusok Társasága, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság, Európai Kardiológus Társaság, Rehabilitációs és Terhelés élettani Munkacsoport. Több mint 80 előadást tartott hazai és nemzetközi kongresszusokon, publikációi megjelentek hazai és külföldi folyóiratokban. Szakmai tapasztalatai közé tartozik másfél év munka a Szegedi Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Intenzív és a II. sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Osztályán. 1995-ben több európai intézetben járt rehabilitáció témakörében, majd 1996-ban három hónapos ösztöndíjjal az izraeli Tel-Hashomer egyetemi kórház kardiológiai osztályán tanulmányozhatta a III. fázis ambuláns rehabilitációs programját. 2006-ban elnyerte a Szívgyógyász Rehabilitológus szakmai címet a Magyar Kardiológusok Társaságától, valamint az European Society of Cardiology-tól az European Cardiologist diplomát.
– Milyen tényezők vagy élmények alapozták meg ezt a megkülönböztetett érdeklődést a bel- és szívgyógyászat iránt?
– Szándékosan olyan szakterületet választottam, ahol a manualitás kisebb hangsúlyt kap, mint például a sebészet vagy a szülészet esetében. A bel- és szívgyógyászatban minden nap lehetőségem van megtapasztalni a szakma sikeres és kihívásokkal teli oldalát. Fiatal orvosként dr. Tóth Sándor egykori kórházigazgató és osztályvezető főorvos irányítása alatt kezdtem el dolgozni számos, ma is aktívan dolgozó kitűnő kollégával. Ő mindig arra ösztönzött bennünket, hogy nyitottak legyünk az újításokra és a fejlődésre. A 80-90-es években az általa képviselt irányvonalnak köszönhetően a rehabilitáció fontossága kezdett kiemelkedni a szakmai körökben. Egyetértettünk abban, hogy a betegek lábadozásának intézményi támogatása hozzájárul életminőségük későbbi javításához. Ez a szakmai irányvonal tette még vonzóbbá számomra ezt a területet.
– A gyógyításban töltött mintegy 50 év alatt mi változott leginkább az orvosi gyakorlatban?
– A fejlett technológia és a szélesebb körű kutatásoknak köszönhetően ma már egyre több beteg számára elérhető a minőségi élet lehetősége. Ugyanakkor a jelenlegi társadalmi környezet és helytelen életmód miatt a szív- és érrendszeri megbetegedések száma továbbra is növekszik. Az egészséges életmódra való törekvés nemcsak egyéni, hanem társadalmi szinten további kihívásokat tartogat a jövő orvosai számára. Az orvosi munka területén kiemelten fontos a személyre szabott empátia, hiszen minden betegnek egyedi igénye van és a problémáinak sajátos megközelítésére van szüksége.
– Mit jelent önnek ez a városi elismerés?
– Természetesen nagy örömmel fogadtam és tisztelettel köszönöm a város vezetésének, hogy gondoltak rám. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy ezekben a sikerekben az egyéni teljesítmény mellett a munkatársaknak, az alázatnak és a hierarchia tiszteletben tartásának is kiemelkedő szerepe van. Az életet nem érdemes túldramatizálni, kellő szorgalommal, a tanulással, egy életen át meglévő kitartással mindenki érhet el örömteli, ösztönző eredményeket.
– Ennyi munka mellett mi jelenti Ön számára a kikapcsolódást?
– A rendszeres munka és testmozgás mellett a munkahelyi és tágabb környezetem, de mindenek előtt a családom segít abban, hogy – kellő fenntartásokkal – jó életminőséggel éljem meg mindennapjaimat.
V. B.
Fotó: Fantoly Márton