Az 1848-1849-es szabadságharc eseményeiről tartottak előadást
A megjelenteket Mészáros Márta köszöntötte, majd Samu Csilla múzeumpedagógus elemezte a forradalom előzményeit és következményeit kitérve városunk kötődésére is.
– Az 1848-1849-es szabadságharc a rendszer elleni tiltakozásként, valamint a polgári szabadságjogok és nemzeti önállóság iránti vágyakozás megnyilvánulásaként bontakozott ki. Az események kiváltója az 1848-as európai tavaszi forradalmi hullám volt. Magyarországon a reformok és a politikai változások iránti követelések gyorsan megerősödtek és a bécsi forradalom nyomán a magyarok is kiálltak az önállóságukért.
Az első főbb események közé tartozott a márciusi ifjúság megmozdulása, majd áprilisban a bécsi forradalom, aminek hatására a bécsi udvar elfogadta a magyar követeléseket és szentesítették az áprilisi törvényeket. Azonban az osztrák császár nem volt megalkuvó, csapatai élére kinevezi Windisch-Grätz tábornokot, ezzel teret engedve a nemzetiségi felkeléseknek. Jellasics seregei átlépik a Drávát, akiket Pákozdnál a magyar sereg legyőz. Ezzel kezdetét veszi 1848 szeptemberében a szabadságharc. Közben Batthyány Lajos lemond miniszterelnöki tisztségéről és október 6-án kinevezik Magyarország irányítójának Kossuth Lajost, aki Félegyházán is honvédeket toboroz. Több száz félegyházi katona indult csatába, akikből jónéhányan nem térhettek vissza családjukhoz, de történelmünk meghatározó alakjaivá váltak.
1902-ben készült egy fotógráfia a hős honvédekről: Budai Flórián, Faragó János, Terjék József, Tóth Pál, Szabó Flórián, Selyem Gáspár, Csapó János, Ónodi Gábor, Mácsay Lőrinc, Krizsa Péter, Szabó Antal, Varga Mátyás, Móczár Gáspár, Móczár László, Csabai István, Szénásy József, Horváth Pál és Dobák Orbán.
V. B.
