Ragyogó napsütésben ünnepelt a város

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója tiszteletére rendezett koszorúzásra és megemlékező ünnepségre várta a városlakókat Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata március 15-én, délelőtt. A Petőfi-téren összegyűlt tömeget a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekar köszöntötte, Tóth László vezényletével, majd toborzó, verbunkos tánc és ének következett, Ficzkó Juhász Zoltán, Nagy Tünde és Varga Mihály, valamint a Kiskunmajsai Huszár Bandérium tagjainak közreműködésével.

A megjelenteket Keresztes Tünde, az önkormányzat kulturális referense köszöntötte, külön kiemelve Csányi József polgármestert, Balla László és Rosta Ferenc alpolgármestereket, dr. Faragó Zsolt jegyzőt, dr. Sipos Krisztinát, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatalának vezetőjét, a képviselő-testület megjelent tagjait, a pártok képviselőit, a város rendvédelmi, oktatási, közművelődési és szociális intézményeinek vezetőit, képviselőit, városunk díszpolgárait, valamit a civil szervezetek képviselőit.

Keresztes Tünde beszédében hangsúlyozta, hogy az 1848-as esztendő mindenkor emlékezetes marad Európa szabadságszerető népeinek történetében. A népjogokért vívott küzdelmek dicsőséges éve volt ez. (…) Új eszmék, új irányok keletkeztek. A szabadság, testvériség, egyenlőség jelszavának gyakorlati megvalósításáért sóvárogtak a nemzetek. A láncok megcsörrentek, a szívekben a szabadság vágya lobbant lángra, majd 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom – fogalmazott.

Csányi József polgármester ünnepi beszédét Degré Alajosnak, Petőfi barátjának emlékezésével kezdte: – „Mogorva idő és nyirkos hideg volt; az eget szürke felhők borították, s a földet hóvíz lepte el”. De ez a legkevésbé sem zavarta a Pilvax kávéház forradalmi lázban égő ifjúságát, akik elindultak, hogy történelmet írjanak. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Degré Alajos, Egressy Gábor, Jókai Mór és még sokan mások, alig túl a 20 éven. És ott, akkor elindultak, a Landerer nyomdában a Nemzeti dal első példányára Petőfi hevületében ráírta „az 1848. március 15-én kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete”. Ez lett a magyar szabadság keresztlevele, ahogyan Petőfi félegyházi apostola – Juhász István tanár úr nevezte.

Elindultak hát a fiatalok, hogy históriánkba véssék a magyar történelem legfényesebb napját. Március 15-e azon nemzeti ünnepeink egyike, amelyik nagyon stabilan be van ágyazva a magyar történelem nagy ünnepei sorába. A tavasz jeles napja, tisztaságával, fennköltségével még az utókor megszépítő vonásaival együtt is kiragyog történelmi évfordulóink közül. Az természetes, hogy az eseményekhez kapcsolódó hősöket is olykor szédítő magasságokba emelte a hálás utókor. Félegyházán is érezzük ezt, hiszen most is itt állunk Petőfi Sándor ércszobra előtt, amelynek 2022. október 27-én ünnepeltük városunkba kerülésének és felállításának 100. évfordulóját. A nagy székely szobrász, Köllő Miklós halhatatlan alkotását Petőfi 75. születésnapján állították fel a segesvári vár ormán, ahonnan az első világégéskor elindult otthonról haza, hogy aztán egy évszázaddal ezelőtt megérkezzen a szülőföldre. Azóta szinte folyamatosan itt emlékezünk meg nemcsak nagy költőnkről, de az 1848-as forradalom és szabadságharcról is. A mindenkori megemlékezések ünnepi hangulatát koszorúinak, virágainak özönét látva öröm tölthet el bennünket. Városunk intézményei, polgárai évről évre folyamatosan nagy számban és méltó ünnepélyességgel róják le kegyeletüket és tiszteletüket az 1848-as események előtt, és emlékeznek a március idusán történtekre. Láthatjuk, hogy nem fakult a nagy sorsfordító történet fénye, mert az emberek – és mindenhol, ahol csak magyar ember van – nem engedik, hogy a kérlelhetetlen, könyörtelen idő megfakítsa, elhomályosítsa az eseményeket.

Ez a mai alkalom különösen jelentős városunkban. Mindössze néhány perce megható, bensőséges ünnepség keretében avattuk fel azon 48-as hősünk mellszobrát, akit eddig méltatlanul elhanyagolt a közelmúlt, és akinek személye kis híján kiesett a köztudatból is. Most Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 250 éves évfordulója alkalmából pótoltuk és Boczonádi Szabó József mellszobra méltó helyére került. A felavatott alkotás egy új, hangsúlyos megemlékező hely alakja lett a megújult Bem-szoborral együtt. Büszkék lehetünk, hogy városunkban megvalósult egy 1848-as emlékezőhely. Büszkék lehetünk a „sereg virágára”, ahogyan Boczonádit nevezték a Budai-vár ostrománál honvédjei, de ugyanúgy büszkék lehetünk Kukányi Alajos századosra, aki Bem barátja és a piski csata hőse volt, s akinek a neve más félegyházi honvédtisztekével együtt mától fogva a talapzaton olvasható és természetesen tisztelegnünk kell azon 259 nemzetőr emléke előtt is, akiket városunk az akkori hadügyminiszter, Mészáros Lázár felhívására 1848 júliusában toborzott.

Kedves jelenlévők!

Utassy József „Zúg Március” című költeményében a következő verssor olvasható:„Én szemfedőlapod lerántom: Kelj föl és járj Petőfi Sándor…”

Tényleg mi lenne, ha Petőfink lelépne talapzatáról, körüljárna szülőhelyén, mert „ez a város születésem helye”, találna olyan helyszíneket, amelyeket talán felismerne? Édesapja mészárszékének falán szülei domborművei láttán valószínűleg könnybe lábadna a szeme és büszkeség töltené el szívét a kis óvodások láttán, akik ügyesen vagy épp esetlenül leszúrják zászlócskáikat, kokárdáikat a talapzatnál az ünnep előestéjén. És emelkedett szívvel hallgatná a megemlékezéseket, az ünnepi műsorokat látván, a virágok halmazát, tiszta lélekkel léphetne vissza talapzatára, hogy Félegyháza népe városának kései polgárai milyen szeretettel köszöntik őt és köszönik meg az 1848. március 15-ei eseményeket, az akkori pilvaxos fiataloknak, akiket Márciusi ifjaknak nevez a történetírás, s akik sikerre vittek egy dicsőséges forradalmat – fogalmazott a polgármester.

Az ünnepség folytatásában Domokos László színművész, Petőfi dicsérete című műsora, majd a Petőfi-szobor koszorúzása következett. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc előtt tisztelegve, koszorút helyezett el: Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kiskunfélegyházi Járási Hivatala, a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság és Kiskunfélegyháza Hivatásos Tűzoltó Parancsnoksága, a Vitézi Rend, az 1956-os Magyar Nemzetőrség Kiskunfélegyházi Egysége, a Kiskunfélegyházi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat, a Kiskunfélegyházi Roma Kisebbségi Önkormányzat, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Polgárőr Egyesület, a Kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Bajtársi Egyesület, a Magyar Honvédség II. Rákóczi Ferenc 14. Műszaki Ezrede.

A pártok nevében a Nemzeti Fórum helyi szervezete, a FIDESZ Kiskunfélegyházi Szervezete, a Veled a Városunkért Egyesület, a Fidelitas Kiskunfélegyházi Szervezete, a Kiskun Lokálpatrióta Egyesület, a Demokratikus Koalíció helyi szervezete, a Mi Hazánk Mozgalom Országgyűlési képviselője, a Mi Hazánk Mozgalom Kiskunfélegyházi Alapszervezete.

Az intézmények képviseletében a Móra Ferenc Művelődési Központ, a Constantinum Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Technikum és Kollégium, a Déli Agrárszakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, a Móra Ferenc Gimnázium, a Kiskunhalasi Szakképzési Centrum Kiskunfélegyházi Közgazdasági Technikuma, a KSZC Kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, a Kiskunfélegyházi Batthyány Lajos Általános Iskola, a Kiskunfélegyházi Darvas Általános Iskola, a Kiskunfélegyházi Dózsa György Általános Iskola, a Kiskunfélegyházi Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást végző Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, a Kiskunfélegyházi Platán Utcai Általános Iskola.

Egyesületek, civil szervezetek részéről koszorút helyezett el a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület, a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete, a Huszka József Hagyományőrző Egyesület, a Turul Koppány Íjászai Hagyományőrző Egyesület valamint a Kiskun Huszár Bandérium.