Gyenge termést hoz az aszályos tavasz
A melegebb hőmérséklet és a napos időjárás elősegíti a természet ébredését, amelyet nemcsak a kultúrnövények, de a haszonnövények is jól mutatnak. A virágzás idén a megszokottnál hetekkel korábban megkezdődött, ami rendkívüli feladat elé állított mindenkit. A szálas takarmánynövények, mint a lucerna betakarítását is több helyen meg kellett kezdeni. A korán jött tavasz a téli karbantartási munkák félbehagyására késztette a gazdákat, hiszen a feladat a termelési területre követelte a gépeket – tudtuk meg egy kiskunfélegyházi őstermelőtől.
– A korai meleg mellett a szárazság jelei is megjelentek, a csapadék sem hó, sem pedig eső formájában nem érkezett meg a térségbe, az ősszel hullott esőből eredő vízkészletet pedig a meleg és a szél már felszámolta – tette hozzá a szakember. A kialakult vízhiány az őszi kalászosok és a repce sorsát is megpecsételte, a kevésbé kötött területeken a növényeket már a kiszáradás fenyegeti.
– Félegyháza területén a repce fővirágzása már véget ért, mindemellett a növény alacsony szárat hozott. A kalászosok bokrosodási folyamata a vízhiány miatt elmaradt, helyette az őszi vetések egyenesen szárba indultak ritka növényállományt képezve. A kukorica és a napraforgó kelését is fenyegeti az aszály, bár a remélt esőzés megérkezése még eredményezhet jobb termést, azonban ez az esély minden csapadékmentes nappal csökken. Amikor a víz nehezen elérhető a növények számára, akkor több energiát fordítanak a hidratáltságuk fenntartására – magyarázta. Ilyenkor a stressz súlyosan csökkenti a termésmennyiséget, de a növények ellenálló képességét is, amely által sebezhetőbbé válnak a különböző fertőzésekre és a kártevők támadásira.
– A szántóföldi termesztés sikerességében, a terméshozamban nagy befolyásoló tényező az időjárás. A klímaváltozás kihívás elé állítja a nemesítőket is, akik olyan hibridek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek a hőstressz és az aszály által sújtott években is kevesebb veszteséget szenvednek.
A szántóföldi öntözés tekintetében a gazdák lehetősége korlátozott. A szakember hangsúlyozta, hogy a felszín alatti rétegvíz kiemelésével a terméshozam ugyan látványosan növelhető, azonban ennek hosszútávon kedvezőtlen következményei lehetnek, mivel a továbbra is fennálló aszály miatt a víz nem tud vissza pótlódni.
K. G.
Fotó: Messzi-Szabó Gábor
