A Félegyházi Napok gyökerei
Képgaléria
2024 jeles ünnep a város történetében, hiszen Kiskunfélegyháza várossá válásának 250. évfordulóját ünnepeljük. Ezen alkalomból született meg az előadás témája és apropója, amelyet a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szervezésében dr. Kőfalviné dr. Ónodi Márta, az egyesület vezetőségi tagja, számos helytörténeti kiadvány szerzője és szerkesztője hozott el a résztvevőknek.
Az előadás alapját a kutatás során előkerült fotók, plakátok és kiadványok képezték, amelyek kronológiája jól szemléltette a Kiskun Napok történetét 1934-től 1996-ig. A többé-kevésbé rendszertelen időközönként megrendezett egy vagy több napos rendezvénysorozat alapvetően az idegenforgalom élénkítésére szolgált, amelyre az idők során más-más ideológiai rétegek rakódtak le.
Az előadásából kiderült, hogy az elsőt 90 évvel ezelőtt, 1934. szeptember 2-án rendezték a trianoni döntést követő válságos években, az elszigeteltségből való kitörés, a gazdasági világválság utáni pangó piac élénkítésére. Fő motívuma az ereklyés országzászló felavatása volt, amelynek talapzatában elhelyezett ereklyébe a csonka Magyarország minden településéről, illetve az elszakított országrészek területéről származó földet tettek bele az összetartozást és a csonkaság miatti gyászt szimbolizálva. Az eseményre készült egy kiadvány Mezősi Károly szerkesztésében, a plakátokat pedig Szántó Piroska félegyházi festőművész készítette. Az eseményre érkezőket Budapest irányából filléres gyorsvonat szállította, s a rendezvényt József királyi herceg és fia József Ferenc főherceg is megtisztelte.
A Kiskun Napokon a helyi iparosok, termelők kiállítása, a sportesemények és szórakoztató programok minden alkalommal jelen voltak. Míg 34-ben a szürethez, 35-ben már az aratáshoz kapcsolódva tartották az akkor már kétnapos eseményt. A II. világháború miatt kimaradt éveket követően az újjáépülés jegyében már az augusztus 20-ai ünnepkör köré szerveződve, egyre gazdagabb programokkal jelent meg a rendezvény, kiegészülve gyerekprogramokkal, mezőgazdasági gépek, helyi vállalatok kiállításaival, később színpadi programokkal.
A 70-es években igényként merült fel, hogy az eseményt ötévente megrendezzék. Ennek szellemében tervezték meg a logót a kun összefogás jegyében, a tornyos kapu előtt álló kun vitézzel. A 80-as években a rendezvény sikeressége nyomán évente rendeztek Félegyházi Ifjúsági Napokat szórakoztató és sportprogramokkal, amelyben az évtized végére már megjelent a vallásosság is, s ekkor már kifejezetten Szent István ünnepe, s az új kenyér megszentelése köré szervezték az eseményt.
A 90-es években, a rendszerváltás után jelentek meg a testvértelepülések Félegyháza életében, a nyári rendezvényen a szokásos kiállítások mellett már ők is képviseltették magukat. Évről-évre számos újhullámos programmal gazdagodva, a kezdeti financiális nehézségekkel életre hívott rendezvényből fesztiválszerű programsorozat született. Ezt erősítette az ezekben az években alakult Kiskunfélegyházi Mazsorett Együttes műsora, akik a Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekarral karöltve szintén elválaszthatatlan részévé váltak a félegyházi rendezvényeknek. A Kiskunfélegyházi Zenebarátok Köre első nyilvános koncertjét 1996-ban, az utolsó Kiskun Napokon tartották, amelyet kifejezetten a millecentenárium jegyében rendeztek meg.
A több mint 60 évet felölelő képi anyagból a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület virtuális kiállítás elkészítését tervezi, amely mellett – ha a félegyházi emberek közreműködésével elegendő relikvia, fotó, dokumentum és emléktárgy gyűlik össze –, akkor egy hagyományos tárlat is elérhetővé válik. Ehhez a szervezők szeptemberig várják a kiállítás idejére a felajánlásokat.
K. G.
Fotó: Fantoly Márton
