Félegyháza fája: a platán
– Ez a különleges, formára metszett platánokból álló fasor a Zöld város projekt keretében került az Ótemplom mellé, és nagyon hamar megszerették a félegyháziak. Van annak szándékos üzenete, hogy itt is megjelenik a főutca jellegzetes fája, Félegyháza egyik védjegye?
– A fák, cserjék egyfajta élő „építőanyagok” körülöttünk. Az épületek körüli szabad teret ugyanúgy tagolhatjuk velük, mint a házban a válaszfalakkal a helyiségeket. Az Ótemplom, mint a véglegesen megtelepedett város szimbóluma, Félegyházát, az itt élőknek otthont nyújtó várost jelképezi.
A templom köré szabályos sorban telepített platánok – a Kossuth utca nevezetes fasorára is utalva – az egykori kolostorudvarokat keretező, sétára, beszélgetésre hívó, úgynevezett kerengő képét idézi meg. A kerengő oszlopsora jelenik meg abban, hogy a fák alakra vannak metszve: a törzs, rajta a laposra formált korona olyan, mint amikor egy oszlop tartja a rajta lévő tetőt.
– Miért szükséges metszeni ezeket a fákat?
– Az egyébként hatalmasra növő platánfák koronája a rendszeres metszéssel vissza van szorítva a növekedésben és szétterülőre van nevelve. Ez időigényes munka, mivel csak a hajtások rendszeres visszacsonkolásával, majd a metszéseknél növő vízhajtások közül a jó irányban növők kiválogatásával és megtartásával lehet elérni. Az így több körben egymásra épülő tartóágak alkotta korona kinevelése hosszú évek alatt történik meg. A mostani metszés a második körben lévő ágak erősítését és a harmadik kör ágainak a kialakítását szolgálja. Ez addig folyik, amíg az így nevelt fák növekvő koronái össze nem zárnak.
– Hogyan hat ez a fa egészségére?
– A platánfa nagyon jól tűri a metszést, ami többek között azért lehetséges, mert még az idős ágakon, sőt, a törzsön lévő, úgynevezett alvórügyek is rendkívül erőteljesen kihajtanak, amint sebzés éri a fát. Ezt mutatják a Kossuth utca idős platánjai is, amelyeknek a törzsén lévő hatalmas – évről évre növekvő – duzzanatok tulajdonképpen túlburjánzott alvórügyekből alakultak ki. Ezek önmagukban nem károsak. Viszont az ilyenkor a kérgen kialakuló apró sérüléseken keresztül veszélyes lebontó szervezetek, különböző gombák juthatnak be a fa belső, élő részeibe, amelyek aztán vagy jól láthatóan, vagy kevésbé észrevehetően korhadásnak indulnak. Az elszíneződés és odvasodás már előrehaladott állapotú „betegeskedésre” utal. Ez előbb-utóbb, évtizedek alatt a fa pusztulását okozhatja. Természetesen a fának – megfelelő körülmények között – kiváló védekezési rendszere van, és a sebeket képes teljesen
begyógyítani.
– Mit érdemes tudni a platánfa eredetéről?
– A platán egy nagyon izgalmas növény. Egyik érdekessége például, hogy a nálunk is ültetett közönséges platán azon növények közé tartozik, amelynek eredetéről a mai napig lezáratlan vita folyik a szakemberek között. A keleti – azaz óvilági – platán természetes körülmények között Ázsiában él, és titokzatos módon Európában nem terjedt el, pedig Európa egyes déli területein valószínűleg őshonos. Az Amerikában honos nyugati – azaz újvilági – platán Európában botanikai ritkaságnak számít, alig-alig találkozhatunk vele.
Az Európában több mint kétszáz éve általánosan ültetett közönséges platánt vannak, akik az előbbi kettő hibridjének, vannak, akik egy régi földtörténeti korszakból – Spanyolország és Portugália területén – megmaradt maradványfajnak, és vannak, akik a keleti platán egy régen szelektált típusának tartják. Ennek megfelelően egyszerre három latin néven (P. hybrida, P. hispanica, P. acerifolia) is forgalmazhatják a faiskolák.
– Milyen jövő vár Félegyháza emblematikus fájaként a platánra?
– A platánfa jövője itt a városban, a felgyorsult klímaváltozás és az egyre romló környezeti adottságok függvényében mindenképpen átgondolandó. Az utóbbi években a közönséges platánnak számos ígéretes fajtáját szelektáltak, amelyek a remények szerint megfelelő alakúak és jó várostűrők lesznek. Egyik ilyen a Kossuth utcán már telepített Malburg platán. Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a titokzatos és szépséges keleti platánon is, mivel sokkal kevésbé szenved a közönséges platánokat az utóbbi évtizedekben elcsúfító, Amerikából származó kártevőktől és kórokozóktól, mint a gnomóniás
elhalás és a csipkéspoloska kártétele. Magoncai némi utánajárással már beszerezhetők, de fajtái is léteznek már.
Nagy tehát a kihívás a város fájának jövőjét illetően. Már folyamatban van néhány lehetséges platán típus beszerzése és kipróbálása a városban, mivel a városban élő fák sokkal gyorsabban nőnek, öregednek és pusztulnak a természetben élő társaiknál. Mindezekkel együtt a jelenlegi tapasztalatok szerint a platánok a klímaváltozás nyertesei között lehetnek.
T. T.
Fotó: Fantoly Márton
