Szakmai konferenciát tartott a nagycsaládosok egyesülete
Képgaléria
Uzsalyné dr. Pécsi Rita PhD előadása a kritika megfogalmazásáról szólt, amiben kifejtette, az életünk során mindannyian találkozunk kritikával. Nem szabad szégyellnünk magunkat, hiszen a kritika mindenkinek fáj, még az építő szándékú sem esik jól. Azonban a helyes kritika javaslatot is tartalmaz a megoldásra. Kisebb gyerekeknél különösen fontos a konkrét útmutatás, hogy ha valamit elrontanak, megmutassuk nekik, hogyan tehetnek jót más formában. A kritika akkor épít, ha segít a helytelen viselkedést kiküszöbölni úgy, hogy közben megőrzi és erősíti a személyt. A megerősítés és a negatív visszajelzés építő aránya az, hogy legalább három megerősítést kell kapnunk egy kritika elfogadásához. Ami viszont tilos, az a cinizmus alkalmazása. A cinizmus egy keserűen negatív hozzáállás a hagyományos emberi értékekhez, gúnyos, vicces formában. A kritika feldolgozásához ezért az emberismeret, szilárd és reális önismeret, nagy én-erő, valamint a konfliktuskezelés a legfontosabbak.
Gitidiszné Gyetván Krisztina a gyermekvédelemről és a gyermekvédelmi jelzőrendszer együttműködéséről tartott előadást. Kiemelte, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer egy együttműködési hálózat, amit a gyermekjóléti szolgálatok működtetnek és magába foglalja az egészségügyi és oktatási intézményeket, valamint különböző hatóságokat. Célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, valamint a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. A törvény szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai közé tartoznak az egészségügyi szolgáltatók, különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, a köznevelési intézmények és bizonyos hatóságok. Az alapellátásban és szakellátásban működő egészségügyi szolgáltatók feladataik ellátása során kiemelt figyelmet fordítanak a gyermekek egészségét veszélyeztető tényezők megelőzésére, felismerésére és megszüntetésére. A jelzőrendszer azokra a szakemberekre épít, akik napi kapcsolatban állnak a gyermekekkel, és csak az ágazatok közötti együttműködéssel tud hatékonyan működni. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.
A bántalmazás folyamatában az érzelmi vagy lelki terror, a fizikai vagy tettleges bántalmazás, a szexuális erőszak, valamint a gazdasági bántalmazás, vagy ezek kombinációja fordul elő. Az áldozatok gyakran a gyermekek, a családtagok, az unokák, a szülők, de akár a nagyszülők is. A gyermekek bántalmazása és elhanyagolása a fizikai, érzelmi és/vagy szexuális visszaéléseken, valamint a hanyag bánásmódon túlmenően minden, ami a gyermek egészségének, fejlődésének vagy méltóságának sérelmét eredményezi, egy felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapuló kapcsolat keretében. Tágabb kontextusban azonban a gyermekbántalmazás a családon belüli erőszak egy típusát képezi, amely csoportba az intim partnerek közötti erőszak, az idős személyekkel szembeni rossz bánásmód, valamint a gyermekek közötti erőszak is beletartozik. A diszfunkcionálisan működő családoknak minden tagját érinti, károsan hat a nők és a gyermekeik testi, lelki egészségére. A párkapcsolati erőszak mögött gyakran generációkon átívelő helytelen családi minta azonosítható.
Az utolsó előadó Bendig Borbála, a csecsemők szenzoros integrációjának és szenzomotoros képességeinek fejlődéséről beszélt. Elmagyarázta, hogy minden újszülött olyan öröklött viselkedésmintákkal rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a túléléshez és a fejlődéshez. Ezek a minták nagy hatással vannak a csecsemők viselkedésére és mozgásfejlődésére. Kiemelte, hogy a szenzoros integráció, azaz a különböző érzékelési módok összhangjának kialakulása, jelentős mértékben a primitív és poszturális reflexeken alapul. A gyógypedagógus hangsúlyozta, hogy az első hat hónapban különösen fontos a zajok és beszédhangok észlelése, míg a második hat hónapban az anyanyelvi hangok felismerése és megkülönböztetése válik lényegessé. A látás és a szemmozgások fejlődése révén a térlátás kialakulása a mászás időszakára tehető. Az egyensúlyérzék és a propriocepció, azaz az egyes testrészek helyzetének érzékelése, szorosan együtt fejlődik, és mindkettő meghatározza a testtartás és a mozgásképességek alakulását. Elmondta, hogy a környezeti ingerekre adott reflexek indítják el az egyszerű tanulási folyamatokat. Ezek az egyszerű mozgások alkotják az akaratlagos mozgásszabályozás alapját, amely az egyre összetettebb mozgások fejlődéséhez vezet.
V. B.
