Az év vállalkozója elégedett ember
Képgaléria
– A bajnokot nem lehet kinevezni, az mindennapos versenyben mérettetik meg – fogalmazott a december elején megrendezett díjátadón Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke. Hogyan indultak az Ön pályafutásának hétköznapjai?
– Egy Csongrád megyei kisfaluból származom, a főiskolát Pécsen végeztem el. Friss diplomásként 1976-ban kerültem Félegyházára, az akkor ezer főt foglalkoztató Kunép Vállalathoz. Ugyanabban az épületben kezdtem a munkát, amiben ma is áll az irodám. 1982-ben már üzemvezető voltam, ugyanebben az évben alapítottam egy gmk-t (gazdasági munkaközösséget). Így amikor 1991-ben – hasonlóan a többi állami vállalathoz – a Kunép is tönkrement, számomra már nem volt ismeretlen terep a magánszféra. Egy nagyobb, számos építőipari tevékenységet felölelő céget alapítottunk Kunép Kft. néven, aminek öten voltunk a tulajdonosai. Néhány év alatt azonban bebizonyosodott számomra, hogy más keretek között szeretnék dolgozni, ezért kiválva a társaságból 1996. január 1-jétől tulajdonostársammal közösen elindítottuk a kizárólag villanyszerelési feladatokra specializálódott Kunvill Kft-t.
– Hogyan sűrítené egyetlen mondatba vállalkozói szemléletének alapelvét?
– Én otthon azt tanultam, hogy elkölteni azt lehet, ami már megvan. Úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás meghatározó volt a cég sikerében. Számomra elsőrendű szempont tartani a fizetési határidőket, gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak, partnerek, szállítók időben a pénzükhöz jussanak. Megrendelőink elégedettsége a legfontosabb. Igényeiket magas műszaki színvonalon, a határidőket mindig betartva igyekszünk kielégíteni.
– Mindvégig töretlen volt a fejlődés?
– 2009-ben volt egy minimális visszaesés, de ennél komolyabb hatását nem érzékeltük a válságnak. Az utóbbi két évben megduplázódott a cég árbevétele: 2014-ben 450 millió forint nettó árbevételre számítunk villanyszerelésből. Egyre nagyobb munkákra kaptunk megbízást, miközben a létszámunk változatlan maradt. Így az idén már jelentős számú alvállalkozót is foglalkoztatni kellett a 20 fő alkalmazott mellett. A fejlődés komoly gátja jelenleg a szakemberhiány. Szeretnék legalább két villamosmérnököt felvenni, de sajnos egyelőre nem találok alkalmas embereket.
– Minek köszönhető, hogy a Kunvill Kft. stabil eredményeit a válság sem tudta megingatni?
– Megpróbáltunk alkalmazkodni a körülményekhez. Mivel Félegyháza térségében kevés projekt indult, az önkormányzati beruházásokban pedig nem kaptunk szerepet az elmúlt négy évben, egyre többet kényszerültünk vidéken dolgozni. Idén többek között Dunakeszin, Móron, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen és Budapesten vállaltunk munkát. Igaz, hogy emiatt rengeteget kell utaztatni az embereket, ami rendkívül megterhelő és jelentős többletköltséggel is jár, de folyamatos volt a munkaellátottságunk.
– Félegyházivá vált az itt töltött évtizedek alatt?
– Ma már szinte minden ideköt: a család, az otthon, a barátok… Feleséget otthonról hoztam: 1980-ban nősültem. A lányom és a fiam már itt nőttek fel. Megszerettem Félegyházát, az otthonommá vált.
– A 2013-ban elnyert Bács-Kiskun Megye Elektromos Vállalkozója cím után idén Az év vállalkozója díjra is érdemesnek találta a VOSZ. Az indoklás szerint „a vállalkozása területén elért kiemelkedő eredményeiért és közéleti tevékenységéért”.
– Természetesen figyelemmel kísérem a közéletet, de én magam szeretek a háttérben maradni. Támogatjuk a városi rendezvényeket, például évek óta térítésmentesen mi építjük ki a Libafesztivál teljes energiaellátását. A KGME tagjaként a helyi vállalkozások összefogásáért dolgozunk, és bízunk abban, hogy az új városvezetés ahol csak tudja, helyzetbe hozza a félegyházi vállalkozásokat.
– Mi jelenti az Ön számára a feltöltődést?
– A társasvadászat és a horgászat. Pálmonostorán vagyok a vadásztársaság tagja. Nem sok pihentetőbb dolgot tudok elképzelni, mint nyulak és fácánok után járni a mezőt, a lesen ülni és várni, hogy megzörrenjen az avar, vagy pecabottal ülni a vízparton. Mindkét szenvedélyem a gyerekkoromból datálódik, de csak 2000 óta vadászok. Sokszor nem is lövök, elég a látvány is az élményhez. Volt már részem különleges kalandokban, például 2009-ben Namíbiában horgásztam és vadásztam két hétig. Néhány innen származó trófeát máig őrzök, többek között egy 115 kilós cápa kifogásának az emlékével együtt. A legemlékezetesebb mégis annak a vaddisznónak az elejtése volt számomra, amelyet a vadásztársaság területén hosszú idő után sikerült lépre csalnom. És persze a vadászat elengedhetetlen része a minden részletre kiterjedő élménybeszámoló, és az öröm megosztása a vadásztársakkal.
– Elégedett ember?
– Elértem, amit akartam. Villamosmérnök fiam – aki harmadik éve dolgozik a Kunvill Kft-nél – idén a cég harmadik tulajdonosa lett. Ugyancsak ebben az évben sikerült a négylakásos társasházból abba az otthonba beköltöznünk, amire vágytunk. Igen. Elégedett ember vagyok.
Tóth Timea
