Pokoli az idő és csak rosszabb lesz
Borítókép: Pexels illusztráció
Az idei június középhőmérséklete a HungaroMet mérései alapján Magyarországon átlagban 21,6 Celsius-fok volt, ami 1,8 Celsius-fokkal haladja meg az 1991–2020-as klímaátlagot, és az ötödik legmelegebb június lett 1901 óta, de soha ilyen meleg első fél évet nem regisztráltak még Magyarországon, mint idén – emelte ki a Klímapolitikai Intézet.
Még csak július közepe van, de már a második intenzív hőhullám tombol Közép- és Kelet-Európában, nem beszélve Dél-Európáról. Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának növekedése. Júniusban átlagosan a globális átlaghőmérséklet is 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdete óta tartó hivatalos mérések eredményeit, így már 13. hónapja dőlnek meg világszerte a hőmérsékleti rekordok.
Pokoli az idő és csak rosszabb lesz
A globális felmelegedés a legkevésbé pesszimista klímaforgatókönyvek alapján is folytatódni fog, amelynek regionális mértéke Európában és Magyarországon várhatóan a globális 2-2,5-szerese lesz a következő évtizedekben – írták, majd hozzáfűzték, hogy ma már tudjuk, hogy elsősorban az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Európában és Magyarországon.
A Klímapolitikai Intézet kifejtette, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem voltak intenzív hőhullámok, ma már a nyarak és a kora őszök velejárói. Korábban az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák voltak a hőhullámok, és csak az Alföldön voltak a legextrémebb években, ma már vannak olyan évek (2012, 2021, 2022, 2023), amikor meghaladta a 15 napot a hőhullámos napok száma. A jövő ennél viszont még lesújtóbb: ha a jelenlegi módon folytatja az emberiség az üvegházhatású gázok kibocsátását, úgy a mostaninál 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig.
Az Alföldön elérheti az évi 40-50 napot is a számuk, úgy, hogy a nyár mint évszak akár 5-6 hónapra is növekedhet. A mostani globális kibocsátásokat követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein – olvasható a közleményben.
Egyre kevesebb lesz a csapadék
Ezzel párhuzamosan csökkenni fog a csapadékos napok száma, egyre több lesz a tartós, akár hetekig tartó száraz időszak, és növekedni fog a néhány órán belül lehulló extrém nagy mennyiségű csapadékos napok száma. Ugyanakkor kiemelték, hogy mind a lakosságnak, mind a gazdaságnak (gazdák, biztosítók, turizmus) egyre nagyobb többletkiadást okozhat az extrém időjárás a jövőben.
A mostani időjárás tökéletesen beleillik a klímaváltozás trendjébe: sosem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy rövid és középtávon csak az adaptáció, míg hosszú távon mindenképpen a mitigáció – a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása – a megfelelő stratégia a klímaváltozás elleni védekezésben – olvasható a vármegyei hírportálon.
