Iskolatörténeti séta a városban
Képgaléria
– A múzeumban dolgozókkal úgy gondoltuk, hogy a tavasszal megtartott ismeretterjesztő előadássorozat után egy kicsit kimozdulunk, és a gyakorlatban is megmutatjuk a várost. Még áprilisban tartottam egy előadást Félegyháza teljes iskolatörténetéről, az 1744-es évtől egészen a rendszerváltásig. Hatalmas téma volt, nagyon sok előkészületet igényelt, de az ott elvégzett munka még csak a felszín volt. Azóta részletesebben elkezdtem foglalkozni a témával, így számomra egyértelmű volt, hogy a városi séta során bemutatom azokat az épületeket, amelyekről csak szó esett az előadás során – mondta el a témaválasztás kapcsán Magony Ádám Hunor.
A séta első állomásán, a Sarlós Boldogasszony Templomnál megtudtuk, hogy régen a vallás és a tanítás kéz a kézben járt, az esetek nagy részében mindig plébános volt az iskolaigazgató, és a világi tanító mellett mindig volt egyházi tanító is. Az egytornyú templom megépítése nemcsak a vallási élet, hanem az oktatás fellendítését is jelentette. Első plébánosunk, Krizsanótzy János jelentős szerepet töltött be a város első kőből épült templomának ügyében. 1744-ben indult a pénzgyűjtés, majd 1749-ben letették a templom alapkövét és elkezdődött az építkezés. Az is kiderült, hogy az épület egy impozáns, késői barokk stílusban épült templom, de a belsejében több művészeti ág is megtalálható, például a keresztelőmedence copf, a főoltár klasszicista stílusú. A templom elején Jézus található két angyallal, bal oldalukon Szent Erzsébet, jobb oldalukon pedig Szent István király.
A templom melletti Constantinum intézmény Félegyháza iskolatörténetének magja. Magony Ádám Hunor azt is elmondta, hogy a18. század felénél jelent meg először az "oskola-ház" kifejezés, amely a templom melletti egyszerű, két tantermes, kéttanítós épületére utalt. Ezt később kibővítették egy 5 tantermes épületre, abból 3 terem a fiúké volt, 2 a lányoké. Az 1800-as évek elején merült fel egy algimnázium létrehozásának ötlete. Maár András kiskun kapitányunk hatalmas szerepet töltött be ennek megvalósításában, ő volt az egyik legnagyobb támogatója a tervezetnek, később még pénzbeli jutattásként alapítványt is létrehozott az iskolai helyzetek javítására. 1809-ben létrejött az algimnázium, de ekkor még egyszintes volt az épület. A felső emelet megépítése után a Csongrádról áttelepített Tanítóképzőt helyezték el fenn, alul pedig az elemi iskola és az algimnázium egyszerre működött.
Később az algimnáziumból főgimnázium lett és elköltözött. Új helyet a kéttornyú templom melletti telken, a régi Nagykaszárnya helyén kapott (mai Móra Ferenc Gimnázium). A főgimnázium épülete 1896-ra készült el, ekkor volt az átadója is, amin maga Móra Ferenc is jelen volt, és bemutatta a közönségnek "Avató" című művét. Az átadó idejére azonban az épület nem volt olyan állapotban, hogy dolgozni lehessen benne, így az érdemi munka csak 1897-ben kezdődött meg.
A főgimnáziumhoz hasonlóan a Tanítóképző is elköltözött a mai Constantinum helyéről, majd az üresen álló épületbe kalocsai iskolanővérek érkeztek és kezdték meg a tanítást. Schuszter Konstantin váci püspök nagylelkű adománya végett kapta az iskola a Constantinum nevet. A szecesszió jegyeiben felépített, felújított épületet 1908-ban avatták. 1913-ban megépült a clausura, vagyis az egyházi személyek lakrésze, 1932-ben a Gazdasági Leányiskola (későbbi Közgé), 1941-ben pedig a Mezőgazdasági Leányiskola (későbbi Mezgé). Az államosítás után minden iskola külön-külön folytatta tevékenységét.
A séta a mai piac területén egykoron álló Fehér iskolánál folytatódott. Mint megtudtuk, Fehér György telkét vásárolták meg, és azon építették fel az intézményt, ami leányiskola, elemi iskola, kereskedő és iparos képző is volt.
A Béke-térről a főutcán haladva majd onnan letérve, a mai József Attila Sportiskolai Általános Iskola épületénél az is kiderült, hogy a telken régen zsidó iskola állt. A régi városi társadalom zsidó rétege sok munka és erőfeszítés árán, de iskolát tudott alapítani és működtetni városunkban. Az ortodox és neológ ágazatok a valláson belül először külön-külön kívántak működni, egymástól függetlenül, de az instabil anyagi helyzet azt eredményezte, hogy a két ágazat közös megegyezéssel elkezdte a közös kooperációt. 1944-ben a német megszállás következtében a zsidóüldözés Félegyházán is jelen volt, és a holokauszt áldozata lett az iskola épülete is.
A Kiskun Múzeum munkatársa a Kossuth Lajos utcán álló oktatási intézményekről is számos érdekességet megosztott. A Móra Ferenc Gimnázium épületénél megtudtuk, hogy eleinte kizárólag fiú diákjai voltak, de ahogy teltek az évek, úgy lány diákok is beiratkozhattak, de kizárólag levelező/esti szakon. Az I. világháború alatt az épület nem szenvedett nagyobb károkat, viszont a válság kihatott az iskola életére, így volt időszak, amikor szünetelt a tanítás. A II. világháború alatt viszont hatalmas károkat szenvedett az épület, ráadásul hadikórházi és fogolytábori célokra is használták. Először Kiskunfélegyházi Városi Katolikus Főgimnázium néven kezdte meg működését, majd Szent László Főgimnázium, ezt követően pedig I. László Főgimnázium lett. Végül 1956-ban kapta meg a Móra Ferenc Gimnázium nevet, amit a mai napig büszkén visel.
A mai Waldorf iskola helyén Petőfi Sándor Általános Iskola működött egykoron. A polgáriasodó félegyházi társadalom megkívánta egy új, polgári fiúiskola megnyitását, amely célra a fürdő előtti telket választották ki. Először csak egy egyemeletes épületet állítottak, amelynek megvalósításához 300 ezer téglával járult hozzá a város. A növekedő diákszám azonban megkívánta, hogy legyen egy második emelet is, ami 1939-re el is készült, és ebben az évben szeptemberben fel is avatták. Az általános iskola sokáig a Batthyány Lajos iskolával együttműködésben üzemelt, majd egybeolvadtak. A mai nap pedig a Waldorf iskola működik a helyén.
A vasútállomáshoz közeledve a Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégiumnál az is kiderült, hogy miután a Csongrádról áttelepített Tanítóképző elhagyta az Ótemplom melletti épület felső szintjét, ebbe az épületbe költözött. Ez a Tanítóképző országszerte jó hírnévvel bírt, és egészen 1957-ig kisebb nagyobb megszakításokkal működött. 1957-ben egy új törvény kimondta, hogy a tanítóképzéshez nem elég már a középfokú végzettség, hanem felsőfokú kell, így a Tantóképző megszűnt az akkori formájában. Ezt követően Sportgimnázium, majd Petőfi Sándor Fiúgimnázium volt, végül a nyolcvanas években alakult ki mai profilja, a gépészeti ágazat.
A 608-as iskola múltja egészen a mai piac helyén álló Fehér iskoláig nyúlik vissza, hiszen itt oktatták az iparos és kereskedő tanoncokat. Miután az iparosok elköltöztek a Fehér iskolából, hosszú évtizedekig a Fazekas-féle házban (régi Centrum Áruház) tanultak. Innen költöztek el a vasútállomás mellé, a mai 608-as iskola épületébe, ahol azóta is zajlik a szakemberek képzése.
Az iskolatörténeti séta egy metaforikus jelentéssel bíró helyen, a vasútállomásnál zárult, ugyanis ez a hely azt a sok-sok diákot képviseli, akik vidéken, a tanyasi világban nevelkedtek, a tanyasi iskolák falain belül tanultak. A tanyasi iskolák hatalmas terhet vettek le a városi iskolákról, ugyanis megakadályozták azok túlterheltségét, sőt, abban az időszakban, amikor az algimnázium ideiglenesen bezárt, pontosan ezek az iskolák jelentették az akkori fiatalság jövőjét, az elemi iskolák mellett.
G. E.
