A város csodaköre
Amióta július első napjaiban elkezdték felállványozni a Kalmár-kápolna tornyát, kezdtem el azon gondolkodni, hogy a mesterek egyre feljebb haladva, körkörösen mi mindent is látnak. Könnyű volt összeszedni, hiszen a feleségemmel mi is itt lakunk, idestova 30 éve. Csak amikor egyre több és több dolog került a listára, döbbentem meg: hogyan koncentrálódhat ennyi minden egy kevesebb, mint két futballpályányi területen?!
Kezdjük a sort azzal, ami van:
– van egy templom, amiben rendszeresen miséznek, szertartásokat végeznek,
– van egy temető és egy altemplomi temető, ahova rendszeresen temetnek és látogatnak,
– van két kisebb harang, amik naponta többször megszólalnak,
– van egy óvoda, napi kétszer félórányi aktív forgalommal,
– van 6 családi ház és 6 lépcsőházban 50 társasházi lakás, garázsokkal, parkolókkal, zöldfelülettel,
– van egy, a városon átmenő tranzit főút, amin a városi forgalom is áthalad, 5 tonnás korlátozással,
– van átmenő városi kerékpáros „főút”,
– van 3 darab négyirányú(!) útkereszteződés,
– van két kijelölt gyalogátkelőhely, amiből az egyik ráadásul kerékpáros is,
– van egy működő köztéri kifolyó, amelyet gyerekkoromban ártézi kútként ismertünk,
– van egy föld feletti tűzcsap a tűzoltóknak oltáshoz,
– van egy köztéri szobor, az Angyalos kút, ivási lehetőséggel,
– van szépen gondozott közpark (déli része), virágágyásokkal, padokkal, karácsonyi fényekkel stb.,
– van tücsökciripelés, békakoncert, harkálykopogás, rigófütty és a pici fecskék nyekergése,
– van mintegy 130 fa, aminek nagy része már a harmadik emeletig érve ad komoly árnyékot,
– van egy ideiglenes városi építőanyag-lerakat, napi 1-2 teherkocsi le- vagy felrakodásával,
– van 18 (!) szolgáltatási tevékenységet végző (mű) hely, amiből 2 óvodás korúakkal foglalkozik,
– van egy működő átmeneti munkásszálló vendégmunkások részére,
– van munkásjárati gyülekezőhely, gyors be és kiszállással az érkező minibuszba,
– van rendszeres, tisztességes közterületi takarítás.
Folytassuk azzal, ami nagyon ritkán van:
– magáról megfeledkezett motoros mennydörgésszerűen „áthúz” a kis körön,
– magáról megfeledkezett autós úgy áll meg, hogy a kukás autó nem fér el, de később visszajönnek!,
– magáról megfeledkezett ember (?) a temetőben végzi el a dolgát, vagy ott alszik, netán egy kispadon,
– magukról megfeledkezett fiatalok örülnek az estének…
Fejezzük be azzal, ami éppen azért kincs, mert itt nincs:
– nincs átmenő kamionforgalom, immár 19 éve!,
– nincs buszpályaudvar, sem buszmegálló,
– nincs közlekedési baleset évtizedek óta,
– nincs közlekedési lámpa,
– nincs köztéri kamera,
– nincs sáros útszakasz,
– nincs víztócsa a szúnyogok szaporodásához,
– nincs erőszakos vagy köztörvényes bűncselekmény,
– nincs nagy autóforgalmat generáló bolt, bevásárlóközpont, posta, közparkoló stb.,
– nincs zsúfoltságérzete az itt élőknek.
Eddig jutottam gondolataimban, amikor eszembe jutott a reklám másik szövege: „itt tényleg minden van!” Ugyanakkor nincs semmi olyan, ami nehezítené az itt lakók életét. Csak észre kell venni!
Mindent összegezve, a torony állványzatán dolgozók olyan kis csodakört láthatnak felülről, amit a városban sehol.
Szabó-Szűcs József
