Gyermekújságot bemutató tárlat nyílt a Mórák emlékévében
Képgaléria
– Pósa Lajosnak sikerült az, ami addig egy magyar gyermeklap szerkesztőjének sem; a kortárs magyar irodalom legjobbjait nyerte meg szerzőnek. Megértette velük, hogy a gyermekeknek nem úgy kell írni, hogy lehajolnak hozzájuk gügyögni, hanem felemelik magukhoz – mondta el a tárlat megnyitóján Pósa Judit, a Pósa Lajos Társaság elnöke, Pósa Lajos szépunokahúga. Hozzátette azt is, hogy az egykori gyermekújságot Pósa Lajos és Benedek Elek indította útjára 1889-ben, az első szám december 15-én jelent meg. A lapban Benedek Elek, Bródy Sándor, Cholnoky László, Endrődi Sándor, Eötvös Károly, Gárdonyi Géza, Gyulai Pál, Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, Szép Ernő és Tömörkény István meséit, verseit, történeteit olvashatták.
A lap sok-sok erénye között az egyik a műfaji sokszínűség volt. Alapvetően a szépirodalom dominál benne, de ezen kívül szórakoztatva tanító, érdeklődést felkeltő, játékot és a versenyt ígérő olvasnivalókkal is megtöltötték a lapot. Külön értéke, hogy felhívta a magyar nyelv gazdagságára, játékosságára a gyermekek figyelmét. Találós kérdések ezrei jelentek meg a lap hasábjain. Pósa Lajos ötlete volt, hogy folyamatosan be kell mutatni a magyar művelődéstörténet legnagyobb alakjait. Ezek legfeljebb egy oldalnyi történetek, vagy történetekbe ágyazott életrajzok voltak, az irodalomtól a történelmen át a művészetekig. A természettudományi ismeretterjesztést is igyekezett a szerkesztő a lap olvasóinak korához, ismereteihez igazítani. Főleg a különleges eseményeket emelte ki, amelyek egyébként is érdekelték a gyermeki fantáziát. Pósa Lajos tudatosan törekedett arra, hogy a lap minden oldalán, s a legfontosabb szépirodalmi anyagokhoz kötődően legyen rajz, hiszen ez a gyermekújság nemcsak az olvasni tudóknak szólt, hanem a kisebbeknek is.
Azt is megtudtuk, hogy a magyar gyermekirodalom klasszikusa Radnóton született, majd a gimnázium hat osztályát Rimaszombatban végezte. Itt ismerkedett meg Mikszáth Kálmánnal, aki pár évvel járt fölötte. Ezt követően Sárospatakon, majd Budapesten tanult bölcsészeti szakon. Tanári pályára készült, de felhagyott a kenyérkereső munkájával és írni kezdett. Számos napi és hetilapba, folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül vidékibe is, így például a Szegedi Naplóba. 1889-ben, mint országszerte ismert gyermekköltőt, a Singer és Wolfner Kiadó egy gyermeklap szerkesztőjéül hívta meg Budapestre, ahol Benedek Elekkel közösen elindították Az Én Ujságomat. Az 1890-es években írói kör alakult Pósa Lajos elnökletével az Orient szállóban, a Pósa-asztal. Jeles írók fordultak meg asztaltársaságában, például Jókai Mór, Blaha Lujza, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Feszty Árpád.
Móra Ferenc és Pósa Lajos kapcsolatáról az is kiderült, hogy Dankó Pista temetésén találkoztak először. A búcsúztatót Pósa Lajos mondta, majd a temetés után bevitte a beszédje szövegét a Szegedi Napló szerkesztőségébe. Ekkora a fiatal Móra Ferenc már leadta tudósítását, amelyben idézte Pósa Lajost is. Pósa hiába vetette össze a saját beszédét és a már kiszedett szöveget, nem talált benne semmi eltérést, pedig Móra nem tudott gyorsírni. Az esti toron Pósa magához hívatta Mórát és kedvesen megparancsolta neki, hogy másnapra írjon egy történetet, Az Én Újságomnak.
Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója arra emlékeztette a megjelenteket, hogy Móra Ferenc 145 évvel ezelőtt, pontosan július 19-én látta meg a napvilágot Félegyházán. Születésének 145., halálának 90. évfordulója, valamint Móra István születésének 160. évfordulója tiszteletére a 2024-es esztendőt a Mórák emlékévének nyilvánította a város képviselő-testülete. Hozzátette azt is, hogy az emlékév alkalmából Móra-zsúr címmel július 19-én és 20-án programsorozatot tartanak a Móra Ferenc Közművelődési Egyesülettel közösen.
– A félegyházi nádfedeles házból indulva Móra Ferenc különleges pályát futott be, amelyben Az Én Ujságom egy kitekintő volt. A tárlat összekapcsolja Pósa Lajost és Móra Ferencet, miközben bemutatja Magyarország első gyermekújságát. A hiánypótló lap tanított, nevelt és szórakoztatott egyszerre. Móra Ferenc 1905-től 1915-ig folyamatosan írt az újságba, ez a 10 év alatt több mint 500 mese, vers, írás kapcsolódott a nevéhez – fogalmazott.
A kiállítás megtekinthető augusztus 31-éig, a Kiskun Múzeumban.
G. E.
Fotó: Fantoly Márton
