Vigyázzunk az utakon, elkezdődött az őznász
Borítókép: Blaumann Ödön
Az őzek – a legtöbb állathoz hasonlóan – poligám életet élnek. A bakok az agancstisztítással egy időben territóriumokat foglalnak, amit időről időre jól behatárolhatóan megjelölnek. Többek között szaganyagokkal, amelyek a homlokmirigy, a hátsó lábak csánk- és ujjmirigyeiben termelődnek. A territórium adottságai jól mutatják, hogy milyen képességű bak foglalja el azt. Az erősek a tagolt, táplálékban gazdag, jó adottságokkal rendelkező revíreket (területeket) választják, és védik azokat a vetélytársaiktól. Ezeket a területeket keresik fel az ivarzó suták. A bak ettől kezdve néhány napig terelgeti a sutát, majd amikor az már hajlandó párosodni vele, megtörténik a borítás.
Az, aki ez idő tájt kimegy a természetbe, gyakran láthat kergetőző párokat. A bak ekkor körbe-körbe hajtja a sutát, ameddig az „meg nem adja magát”. Ezeket a 10-20 méter átmérőjű köröket nevezi a vadásznyelv boszorkány- vagy ördöggyűrűnek. A többszöri borítást követően a bak másik sutát keres, és mindaddig így megy ez, ameddig a párzási időszak véget nem ér. Egy üzekedés során akár 5-6 sutát is megtermékenyített egy ereje teljében lévő, jó képességű bak.
Ebben az időszakban a figyelmetlenség, óvatlanság jellemzi őket. Így gyakrabban kerülnek a közutakra komoly veszélyhelyzetet teremtve ezzel mind az autóvezetőknek, mind saját maguknak. Ebben az időszakban tehát érdemes fokozott figyelemmel közlekedni főként a mezőgazdasági területekkel, erdőkkel, csenderesekkel szegélyezett útszakaszokon, hiszen szinte képtelenség felkészülni az ütközésre. Sokkal könnyebb egy jól megválasztott alacsonyabb sebesség mellett reagálni a felbukkanásukra.
Tarjányi Lili
