Tájékoztató a madárinfluenzával kapcsolatosan
A 2014. évben az Európai Unió több tagállamában (Németország, Hollandia, Egyesült Királyság, Olaszország) H5N8 altípusú, magas patogenitású madárinfluenzát mutattak ki.
Az érintett baromfi-állományok felszámolása megtörtént, az illetékes állategészségügyi hatóságok korlátozó intézkedéseket vezettek be a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A vadmadarak közvetítő szerepe gyanítható, ezért további helyeken is számítani kell a vírus okozta járványkitörésekre.
A madárinfluenza zoonotikus megbetegedés, veszélyeztetheti az emberek egészségét is, ezért szükséges fokozni a biológiai biztonsági intézkedéseket. Az érintettek elsősorban a baromfi-telepek tulajdonosai, vezetői, dolgozói, továbbá a baromfi-kereskedelemmel, a baromfi-szállítással foglalkozó szervezetek, baromfi-vágóhidak vezetői dolgozói. A madárinfluenza a házi- illetve vadon élő madarak influenza A vírus okozta betegsége, a legerősebb megbetegítő képessége a H5 és H7 altípusoknak van.
A fertőzött állatok a vírust váladékaikkal terjesztik, a fertőzés bekövetkezhet légutakon vagy szájon át a vírust tartalmazó ivóvízzel, takarmánnyal.
Gyakran a fertőzött vadmadarak ürülékével szennyezett természetes vizekből jut a házimadarak szervezetébe. Vadmadarak sokszor tünetmentesek maradnak, a házimadarak esetében a klinikai tünetek különfélék lehetnek, függenek a vírus megbetegítő képességétől, a madár fajától, korától, meglévő betegségeitől, tartási körülményeiktől. Baromfiállományokban kezdeti tünet lehet az étvágytalanság, folyadékfelvétel csökkenése és a változó mértékű elhullás.
Tenyész-és tojótyúkoknál jellemző a tojástermelés visszaesése, lágyhéjú tojások termelése majd a tojástermelés megszűnése, borzolt tollazat, nehézkes légzés, könnyezés, a taréjon, bőrfüggelékeken vizenyős duzzanat, véraláfutások, a bőrön vérzések, és híg hasmenés is jelentkezhet, sok állat elpusztulhat. Broilercsirkék és pulykák esetében a tünetek gyakran kevésbé szembeötlők, jelentkezhet a fej és a nyak vizenyős duzzanata, légúti-, valamint idegrendszeri tünetek, mint például a nyakmerevség és a végtagok mozgási zavara. Ludaknál bágyadtság, étvágytalanság és hasmenés jellemző, kacsák lehetnek tünetmenetesek vagy a ludakhoz hasonló tüneteket mutathatnak.
Védekezés a fertőzés behurcolása ellen
Legfontosabb teendő a házibaromfi-telepeken a vírus bekerülésének megakadályozására az általános járványvédelmi szabályok betartása:
- állományok olyan módú tartása, ami a vadmadarakkal való érintkezést nem teszi lehetővé (istálló folyamatos karbantartása, szellőzőnyílásokon a rácsok, hálók ellenőrzése, stb.)
- állományok egyszerre ki- és betelepítése, közte alapos istállófertőtlenítés; - biztonságos helyről történő ivóvíz- és takarmányellátás;
- fertőtlenítésen átesett gépjárművek, szállítóeszközök, tálcák és egyéb eszközök telepre történő beengedése;
- személyi higiénia, kéz- és lábbeli fertőtlenítése, telepi munkaruha / látogatóknak védőruházat az állattartó telepen lévő természetes vizek, belvíz, pocsolyák, mocsarak felszámolása, a takarmány biztonságos, zárt helyen tárolása, a kiszóródás elkerülése, mindez annak érdekében, hogy a telep területét a vadmadarak lehetőleg elkerüljék.
A vadmadarakkal való érintkezés lehetősége miatt a védekezés jóval nehezebb kifutós és szabadtartású rendszerekben. Ezekben a gazdaságokban is törekedni kell a vadmadarak távol tartására (etető- és itatóhely védelme zárt térben való elhelyezéssel vagy egyéb módon történő védelmével).
Teendő a tünetek megjelenése esetén
A madárinfluenza bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség!
Amennyiben az állattartó, illetve telepen dolgozó a fenti tünetek valamelyikét, tehát a baromfin bágyadtságot, étvágytalanságot, tüsszögést, savós orrfolyást, könnyezést, a taréj duzzanatát, bőr alatti vérzéseket, imbolygó mozgást, a tojástermelés visszaesését vagy növekvő elhullási arányt, illetve bármilyen szokatlan tünetet észlel, azonnal értesítse a telepet ellátó szolgáltató állatorvost vagy a helyileg illetékes hatósági állatorvost, aki megteszi a szükséges intézkedéseket az állatok vizsgálatára.
Teendők a madárinfluenza megállapítása esetén
Amennyiben magas patogenitású madárinfluenza kerül kimutatásra, az állategészségügyi hatóság szigorú járványügyi intézkedéseket rendel el. Az érintett telepet a hatósági állatorvos helyi zárlat alá helyezi és a továbbiakban a vonatkozó 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet szabályai szerint kell eljárni:
az állatokat kíméletes, vértelen úton le kell ölni, tetemeiket és a telepen fellelhető összes takarmányt, trágyát megfelelő módon ártalmatlanítani kell, az eszközöket, istállót, egyéb felszerelést alaposan fertőtleníteni kell. Az állatok, a takarmány és a megsemmisített eszközök után az állattartó kártalanításban részesülhet, amennyiben kártalanítást kizáró ok nem áll fenn.
Közegészségügyi jelentőség
Az influenzavírusok nagyon változékonyak. A madarakat megbetegítő influenzavírusok egy része megbetegítheti az embereket is. A megelőzés hatékony módszere, ha lehetőség szerint kerüljük a fertőzésre gyanús madarakkal való közvetlen érintkezést, illetve ha a telepi személyzet orrot és szájat takaró maszkban, védőszemüvegben, védőöltözetben gondozza a fenti tünetek valamelyikét mutató állományokat a betegség kizárásáig.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdések merülnek fel, az alábbiakban információ, segítség kérhető.
Elérhetőségeink:
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság: 76/503-370, [email protected]
Kecskemét Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal 76/503-378, [email protected]
Kalocsa Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal 78/461-867, [email protected]
Kiskunhalas Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal 77/520-610, [email protected]
Kiskunfélegyháza Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal 76/462-385, [email protected]
Baja Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal 79/ 542-955, [email protected]
Hívható a NÉBIH Zöld száma is: 06-80-263-244
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL - ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁGA
Dr. Drozdik Ferenc igazgató főállatorvos
Fotó: illusztráció
