A globális felmelegedés árnyékában
A melegebb időjárás és az egyre szélsőségesebb jelenségek komoly hatással vannak a növények növekedésére és a terméshozamokra, ami új kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Ebben a cikkben a globális felmelegedés mezőgazdaságra gyakorolt hatásait és az alkalmazkodási lehetőségeket vizsgáljuk meg, hogy megértsük, hogyan reagálhat a szektor a klímaváltozás okozta kihívásokra.
Palásti Ádám, a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium szakoktatója szerint: – A globális felmelegedés már nagyon erősen jelen van, így a mezőgazdaság számára az alkalmazkodás kulcsfontosságú. A megfelelő technológiák és fenntartható gyakorlatok alkalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeresen kezeljük a klímaváltozás hatásait és megőrizzük az élelmiszerbiztonságot a jövő generációi számára.
Fotó: Daróczi Csaba
Ádám családja évtizedek óta gazdálkodásból él, így saját bőrükön tapasztalják Földünk állapotának változását. Visszaemlékezett, hogy 2022-ben hatalmas aszály sújtotta országunkat, azonban akkor még a talaj alsóbb rétegeiben volt elegendő mennyiségű vízkészlet. Idén már telünk sem volt, vagyis a téli csapadék nem tudta feltölteni a talajt megfelelő mennyiségű nedvességgel. A tankönyvben leírtakat és az évszázadok alatt megtapasztalt gyakorlatot nem lehetett követni. A növények kelése egyenetlenné vált, ami a későbbi növényápolásban okozott gondot. A szakember kiemelte, hogy a növényvédelemnek egyik sikere a növényállomány egyöntetűsége és fejlettsége. Ez idén nem tudott megvalósulni, hiszen a kelés és az utána következő fejlődési szakaszban egyaránt száraz volt a talaj, ami gyengébb és egyenetlen növényfejlődést eredményezett, majd ezt tovább fokozta a hirtelen berobbanó meleg.
– Ennek milyen következményei várhatók a terméshozamra?
– A térség gazdái már most jelentős anyagi veszteségeket szenvednek, amelyek akár 60-70 százalékos jövedelemkiesést is okozhatnak.
Silózás
Fotó: Magyar Mezőgéparchívum
– Mit tehetnek a gazdák a költségek optimalizálása érdekében?
– Azok a gazdák, akik úgy látják, hogy nem éri meg learatni a terményt – például a kukoricát –, mert a betakarítás költségei még a vetés költségét sem fedeznék, próbálkozhatnak silózással. Ha ezt az állatokkal etetik meg, valamelyest csökkenthetik az anyagi veszteségeket. Azonban figyelembe kell venni, hogy megfelelő beltartalmú szilázs (menetes betakarítással készített és tartósított takarmány) csak olyan kukoricából készíthető, amiben a cső és a szem is egyaránt ki tudott fejlődni. Sok növény pont akkor kezdett virágozni, amikor a hőség berobbant, így hiányos termékenyülést és szembeépülést figyelhettünk meg, ami csökkenő terméshozamokat eredményez.
Csepegtető öntözés
Fotó: Agrárágazat
Ezen kívül a gazdák fontolóra vehetik a költséghatékonyabb öntözési technikák alkalmazását is, mint például a csepegtető öntözést, amely csökkentheti a vízfelhasználást és ezáltal a költségeket. A termelési folyamatok optimalizálása és a gépek megfelelő karbantartása szintén segíthet csökkenteni az üzemanyag- és javítási költségeket. A gazdák közös beszerzési programokban is részt vehetnek, hogy alacsonyabb áron juthassanak hozzá vetőmagokhoz, műtrágyához és növényvédő szerekhez. Az agrárkonzultációk igénybevétele és a legújabb agrártechnológiák alkalmazása további lehetőséget kínálnak a költségek minimalizálására és a termelékenység növelésére.
Cirok
Fotó: Agrotrend
– A mezőgazdaságban még milyen növények szenvedtek károkat?
– A kukorica mellett a napraforgó is jelentős károkat szenvedett a hőség és az aszály miatt. A napraforgó virágzása és a magok fejlődése is megsínylette az extrém időjárási körülményeket, ami a terméshozam jelentős csökkenéséhez vezetett. A szakértők a cirok vetését javasolják, mivel ez a növény jobban ellenáll a szárazságnak. Azonban a cirok esetében is szükség van bőséges csapadékra a jó terméshez. A gazdák körében nem sikerült eléggé népszerűsíteni a cirok termesztését, mert az értékesítése nehézkes, pedig takarmányként és humán felhasználásra is alkalmas lenne.
V. B.
