Bő 20 év múlva már 45-47 fok is lehet nyaranta az Alföldön
Borítókép: Getty Images illusztráció
A Földön mért jelenlegi átlaghőmérséklet körülbelül másfél Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtt feljegyzett értékeket, és mintegy egy fokkal magasabb az 1991 és 2020 közötti időszak átlagánál. A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója az InfoRádióban elmondta: a 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény alapján az elmúlt években úgy kellett volna mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátást, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2100-ra ne haladja meg a másfél Celsius-fokot az iparosodás előtti szinthez képest. Ezt az értéket azonban már 2024-ben elértük.
Kovács Erik hozzátette: az aktuális globális átlaghőmérséklet már a tizenharmadik hónapja egyfolytában rekordmeleg értékeket mutat, amivel az elmúlt 120-130 év összes csúcsa megdőlt. Ez azt jelenti, hogy 2023 júliusától 2024 júniusáig minden egyes hónapban másfél fokkal vagy még többel volt magasabb a havi globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ráadásul tavaly egyszer, idén pedig kétszer volt már példa arra, hogy globálisan átléptük az iparosodás előtti időkhöz viszonyított két Celsius-fokos hőmérséklet-növekedést.
A legfrissebb szezonális modellezett előrejelzések pedig a jelenleginél is szárazabb időjárást mutatnak a 2025-ös évre a Kárpát-medencében. A kutató elmondása szerint ez egy dinamikus, cirkulációs folyamat következménye, ugyanis a térségben általában két-három nedvesebb évet nagyjából ugyanennyi száraz esztendő követ, és ennek megfelelően idén száraz év van, jövőre pedig még szárazabb idő várható hazánkban is.
A szakértő figyelmeztetett: ha hosszabb távon nem következik be kedvező változás a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid globális kibocsátását illetően, akkor az évszázad második felére nem lehet tartani a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott célokat, sőt, akár 3,8-4,2 Celsius-fokkal is meghaladhatja az átlaghőmérséklet az iparosodás előtt mért értékeket. Kovács Erik szerint Európában ez akár 4-5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést is jelenthet, egyes régiókban pedig 6-7 fokos felmelegedést sem lehet kizárni. Hozzátette: a globális átlagnak a két-két és félszerese a hőmérséklet gyorsulása, ezért a Kárpát-medencében és azon belül Magyarországon is jelentősen megemelkedhet a hőmérséklet.
– Ha maradnak a mostani klímapolitikák, vagyis Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország nem csökkenti érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátást a következő évtizedekben, akkor a legpesszimistább forgatókönyv szerint akár 5-6 Celsius-fok körüli hőmérséklet-emelkedés is lehet – magyarázta Kovács Erik.
Az elmúlt napokban Magyarországon is tapasztalt hőhullám a „gyengébb vagy a közepesen erős kategóriába” sorolható. A klímakutató elmondta: a következő években, évtizedekben sokkal hosszabb, intenzívebb és jóval gyakrabban előforduló hőhullámokra lehet számítani. A gyakorlatban ez azt fogja jelenteni, hogy 2050-2060 körül az Alföldön nem 38-40 fokos csúcshőmérsékleti értékeket mérhetünk majd, hanem akár 45-47 fokot is. A hazai hegyvidéki területeken pedig 40 fok körüli hőhullámok jelenhetnek meg a pesszimistább jóslatok szerint.
A szakértő szerint egyre szárazabbak és forróbbak lesznek a nyarak Magyarországon, és mivel folyamatosan emelkedik a légkörben összegyűlő energia is, azzal kell számolni, hogy egy-egy komolyabb hőhullám egyre hevesebb és erőteljesebb zivatarokkal zárul le, sőt, hőzivatarok is lehetnek. Ilyen volt a nemrég Zalában és Szlovéniában megjelenő szupercella is, amely akkora energiákat tudott felhalmozni, hogy mandarin nagyságú jégdarabok hullottak az égből, ezzel több tízmilliós károkat okozva az érintett területeken.
Videó: Hogyan éljük túl a kánikulát? Orvosi tanácsok a forró napokra. Szegheő Péter, Inforádió, Aréna
