Szilveszterkor Petőfire emlékezik Félegyháza
Petőfi Sándor az anyakönyvi bejegyzés szerint Kiskőrösön látta meg a napvilágot. Mezősi Károly irodalomtörténész Az évszázados Petőfi-per című munkájában meggyőzően bizonyítja, hogy Petőfi kiskőrösi születése több mint kétséges. Valószínűbb, hogy Kiskőrösön csak keresztelték, s az anyakönyvvel szemben maga Petőfi a hiteles, aki nem csak versben vallja Félegyházát szülővárosának, hanem hivatalos alkalmakkor is így diktálja be, pl. a házassági anyakönyvbe. Költészetében is megjelenik Félegyháza és a Kiskunság. Petőfi az élő nyelvet használja verseiben, nyelvhasználatának egyik forrása pedig a gyermekkorában megismert félegyházi palócos nyelvjárás volt, műveiben megjelennek gyermek- és ifjúkori élményei, emlékei és a kiskunsági táj és lakói is.
A Szülőföldemen című verse is arról árulkodik, hogy Petőfit legszebb emlékei a következetesen szülővárosnak vallott Félegyházához kötötték.
Tény, hogy Petőfi a Kiskunság helységei közül egyedül Félegyházát nevezte meg szülőhelyének. Nem véletlen tehát, hogy legremekebb tájleíró versei a kiskunsági tájról, nem utolsó sorban Félegyháza és Kecskemét tájairól, vidékeiről szólnak. Minden olyan nyilatkozatából, amelyben magát a Kiskunság szülöttének vallotta, a kiskunfélegyházi születésre lehet csak következtetni. Így a Kiskunság című versének e sorait is:
„Hová szívem, lelkem
Mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott,
Újra láttam végre születésem földjét,
A szép Kiskunságot.”
A kiskunsági származás rányomja bélyegét Petőfi költészetének egészére. A gondtalan gyermekkor, a redemtus tudat a magyarázata, hogy a szülőföld vidékét nemcsak a hazával, de a szabadság fogalmával is azonosítja Az alföld című versében, amely a szülőföld szeretetén túl a forró hazaszeretetet fejezi ki.
A már említett verseken kívül A gólya című vers kapcsolódik szorosan Kiskunfélegyházához és A helység kalapácsa című komikus eposz, amelynek tárgyát egy félegyházi történetből merítette a költő. Petőfi ismerte a műben szereplő harangozót és a kántort, hisz egymás szomszédságában laktak. Rajtuk kívül e remekmű más szereplői, így valószínű, hogy a szemérmetes Erzsók és az amazontermészetű Márta prototípusai is félegyházi asszonyságok voltak.
Petőfi Sándor versei irodalmi értékük mellett fontos emlékei a városnak, hiszen megjelenik bennük a félegyházi táj és a félegyházi ember is.
(A megyei értéktárba való felterjesztés alapján)
Petőfi Sándor születésének 192. évfordulója tiszteletére Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata és a Petőfi Sándor Városi Könyvtár december 31-én, szerdán rendez ünnepséget.
Reggel fél 10-kor a városi önkormányzat, az intézmények, pártok és civil szerveztek képviselői helyezik el az emlékezés koszorúit a Petőfi Sándor Emlékház falán, majd megkoszorúzzák dr. Mezősi Károly Petőfi-kutató, Kiskunfélegyháza díszpolgára domborművét a Templomkertben.
Az ünnepség 10 órától a Hattyúházban folytatódik, ahol Csányi József polgármester mond köszöntőt. Ezt követően Sándor betyár nótái címmel Kuncz László vers- és énekmondó, a pécsi nemzeti színház nyugalmazott magánénekese, A Magyar Művészetért-díj és a Tinódi-lant kitüntetettjének műsora hangzik el. „Némelyiknek a hőse Rózsa Sándor, többnek a költője Petőfi Sándor. Mindet előadja igazi betyár-szerelésben Kúnfi Kuncz László Sándor, a vén betyár.”
11 órától a szokásos szilveszteri Petőfi-futásra kerül sor a Kossuth utcán.
A programokkal összefüggésben december 31-én forgalomkorlátozásokra kell számítani a városban.
9 órától a Petőfi utca 7. szám előtt. a Petőfi Sándor Emlékháznál tartandó ünnepi megemlékezés idejére (kb. 8.50-9.30 között) lezárják az utca Emlékház előtti kis szakaszát. A Szilveszteri futás idejére pedig (10.45 - 13 óra között) a Kossuth utca teljes hosszában - az 5. sz. főúttól a MÁV-állomásig – kell lezárásra számítani.
Tóth Timea
