Csúnyán megsínylették a szárazságot a szántóföldi növények
Borítókép: Miklay Jenő
A kukorica a május végi reményteljesen életerős állapotából lassanként sorvadásnak indult. A júliusi, augusztusi forróságban szinte felperzselődtek a szántóföldi növények, a termés kötődése helyenként minimális, ám nem mindegyik hibrid esetében. Más-más a várható hozam a különböző tenyészidejű kukoricáknál.
– Megfigyeléseink szerint, a korábbi vetésű kukoricák többet adnak a később vetett hibrideknél. Az utóbbiak virágzása ugyanis a hőség idejére esett, ezért gyatrább a termésük kötödése. Összességében a térségben hektáronként 3-5 tonna körül becsülhetőek az átlaghozamok. Fele annak, ami kedvező időjárási viszonyok között teremhetne. A szűkös termés oka lehet még a termesztők takarékoskodása is. A műtrágyapiacra jellemző erőteljes drágulás következtében sok gazdálkodó a korábbiakhoz képest kevesebb tápanyagot használ fel a szántóföldeken. Az alapműtrágyák csökkenése mindenképpen kihat a hozamokra. Súlyosbítja a helyzetet a gyapottok-bagolylepke nagy populációjának megjelenése is. A kártevők berágták magukat a kukoricacsövekbe, a napraforgótányérokba. A megsérült növényi részek könnyen kaphatnak gombafertőzést, a keletkező toxin pedig értéktelenné teheti a termést – magyarázta Pesti Gábor, a nagykőrösi gazdakör alelnöke.
A kalászosok sem úszták meg a minőségromlást
Idén úgy tűnik, a szántóföldi növények termésének minősége a kalászosok esetében is gyengébb más évekhez képest. A Homokhátság gazdaságaiban átlagosan 4–4,2 tonna búzát takarítottak be, kevés helyen 5–6 tonna is összejött hektáronként. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságok többségében csak a költségek térülnek meg. Pesti Gábor szerint ugyanannyi szemtermésre vonatkoztatva az árbevétel kinél-kinél igen különböző.
Hatalmas a szárazság, kiégtek a növények
Fotó: MW illusztráció
– A búza-össztermés nagyobb része takarmány minőségű, az étkezésinek minősíthetők aránya jóval kisebb. Ezért az utóbbinak tonnájáért napjainkban már 85 ezer forintot is megadnak a piacon. A minőségromlást a májusi esők okozták, lényegében kilúgozták a szemekből a tápanyagokat. A napraforgónál ugyancsak számíthatunk romlásra a bagolylepke rágása nyomán keletkező gombásodás miatt. Ráadásul a termését ez a növény is szűken adja az aszályban, hektáronként talán 1–2,5 tonna között.
A tartós hőségben az öntözés sem segít
Kecskemét, Nagykőrös környékén több gazdaságban próbálkoznak öntözéssel pótolni a hetekre elmaradó csapadékot. Főleg a csemegekukoricát és a paradicsomot termesztők.
– Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízpótlással jó kondícióban tarthatók a szántóföldi kultúrák, de csak rövid, 1–2 hetes időszakban segít a kútvíz. A 30 napot is meghaladó mintegy 40 fokos hőségben, ami jellemző az utóbbi hetekre, az öntözővízből kevés hasznosul, gyorsan elpárolog, ezért az öntözés veszteséges. Az ilyen erőteljes felmelegedés sürgeti a kiterjedt vízgazdálkodási rendszer létrehozását itthon és külföldön is. Az aszály ugyanis nemcsak a Homokhátság problémája, hanem egész Európáé. Nem régen alkalmam volt látni Barcelona környékén a szamócakertészetek válságát. Ott a vízhiány oly mértékű, hogy ágazatok sorsa forog kockán. Nálunk szerencsére pótolható a csapadék, hiszen sok folyó, patak vize fut át az országon. A vízügyi szakemberek bizonyára tudnának megoldást arra, hogy a haszontalanul elfolyó vizeket természetes tározókba tereljék. A Homokhátság is bővelkedik az ilyen víztartó lapályokból, amelyek hajdan fékezték az aszály kialakulását – véli a gazdakör alelnöke – írta cikkében a vármegyei hírportál.
